Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2006

Karácsony 2006

Majd egyszer írok valami bővebbet. Vagy nem. De azért szeretnék. Csak nem most. Egy kiegészítés legutóbbhoz: Tomi anyukájától kaptam egy tündéri aranyos manót névnapomra, csak kimaradt a felsorolásból. Pedig igazán örültem neki :) Annyira jópofa :)   Ma csak egy összehasonlítást szeretnék. Karácsony 2006 és karácsony 2004 között. Karácsony 2004 életem első nagyon szomorú karácsonya volt. Pedig ez a kedvenc ünnepem. Összetört kis lelkem volt, mert valaki belelépett és szilánkokra törte. Nem ettem semmit, fogytam egy csomót. Még a család is megdöbbent, mert sosem szoktam olyan befordult lenni. Sokat sírtam meg ilyesmik. És még beteg is voltam, amit valaki nem vett figyelembe, és ettől még szomorúbb lettem. Nagyon rossz karácsony volt, jajj. Remélem, nem lesz több hasonló.   Ellenben karácsony 2006 szép volt :) Vidám is volt meg boldog is volt. És csak picit fáj a lelkem, de most senki nem bántott. És sokkal boldogabb vagyok, mint amennyire fájok. Megvan mindenem és mindenkim, és mindenki

It's Christmas... almost

Hú, hát ebben a hónapban eddig nagyon sok minden történt velem. Például vége lett a szorgalmi időszakomnak :) Eddig minden négyes-ötös, csak egy hármast gyűjtöttem, de az is csak egy 1 kreditet érő tárgy :O Fordítás. Nem keveset szívtam vele a félév során, mégis csak egy kredit :) Jamesnél viszont ötöst kaptam, és aki Jameshez jár, tudja, mit is jelent ez :) Én mindenesetre borzasztóan örülök neki. Véget ért a szinkrondramaturg tanfolyam. Hmmm. Mit ne mondjak... Most már tudok filmet fordítani szakszerűen. Ezt tudom felhozni, mint pozitívumot. Viszont kézzel írott oklevelet kaptunk, ami azt a sanda gyanút ébreszti fel bennem, hogy nem sok mindenre jó. Ráadásul azt írta rá, hogy "jó" eredménnyel végeztem el a tanfolyamot. Ezt nem érzem igazságosnak. Úgy indult az egész, hogy azt mondta, az elméleti vizsga és a vizsgamunka alaoján ad minősítést. Na most. Az elméleti vizsgáról később kiderítette, hogy nem is számít. Pedig másfél pontot vesztettem. Olyan harmincból. Azon kívül az

December lett :)

Ami azt is jelenti, hogy mindjárt Télapó, aztán karácsony :) Gőzerővel láttam neki tegnap az ajándékok beszerzésének. Két éve már november elején becsomagolva bújt meg a fiókomban az első ajándék (anyu ajándéka), úgyhogy ehhez képest idén eléggé el vagyok maradva. De még mindig van 22 nap. Remélem, mindenki fog örülni annak, amit kitaláltam neki... Azt úgy szeretem :) Tata ma lenne 76 éves, úgyhogy boldog születésnapot!!!! Tegnap abban az élményben volt részem, hogy az Asia Center és a XX. kerületi otthonom közötti kb. fél órás utat 4 óra alatt sikerült megtennünk kocsival. Miért? Mert valami idióta rab megszökött, ráadásul még fegyvert is szerzett. Nagy élmény volt ám a Cházár András utcától a Dózsa György útig 45 perc alatt eljutni, de tényleg (aki nem tudja, mekkora is ez a táv, annak ajánlom figyelmébe a térképet pl. az utvonal.hu-n). Igen kedves rab bácsinak meg üzenem, hogy szórakozzon az édesanyjával. A börtönben meleg van, és kaját is adnak. Minek kell ilyen hülyeséget csinálni

Köd és félhomály

A cím mindössze csak az időjárásra utal. Főleg a reggeli időjárásra. Egészen sejtelmes. Alig lehet átlátni a ködön, olyan, mint a tej. Ilyen időben pl. egyedül sétálni utálok. Pedig volt hozzá szerencsém most hétfőn, amikor felszálltam a tanfolyamról hazafelé egy 99-es buszra, amire nem írták ki, hogy garázsmenet. Pedig az volt. Úgyhogy elég sokat talpaltam hazafelé szakadó esőben, ködben és sötétben, mert nem akartam negyed órát várni a következő buszt. Mondtam már, hogy utálok sötétben (és ködben) temetők mellett elhaladni? Nem? Most akkor mondom. Valamint legalább ennyire utálom ilyenkor a felüljárók és hidak tövét. Grrrr. Félelmetes. És én utálok félni. Jamestől 2x14 pontot kaptam a 2x15-ből a dupla hosszú esszémre. Egészen jó esélyem van ötöst kapni nála. Tök jó lenne nem elszúrni ezt az esélyt. Számításaim szerint jelenleg 1 stampre vagyok az ötöstől. És asszem még 4 stampet meg 5 pontot (quiz) lehet gyűjteni. Fordítanom kéne retorikára kétnyelvű oktatásos szöveget, de egyelőre m

Beteg vagyok :(

Nem dicsekedtem még vele? Na pedig akartam. 15 pontot kaptam Jamestől az első esszémre :) Aztán 5-öt az első quizre :) Mindkettő max. pontot jelent :) Aztán meg lefordítottam egy szöveget egy ismerősének :) A héten volt szerencsém egy rémes fonetika ZH-hoz (kinek jó az, ha a tanár 52, illetve az A/B csoport miatt 104 kérdést felolvas a papírra hajolva, minimum hangerőn? Na nekem tutira nem, főleg most, hogy irtóra fáj a fülem és nem hallok semmit), egy hasonlóan rémes kiselőadáshoz (utálom, amikor felolvasom a kiselőadást, de most a fonetika meg a filmes szeminárium közül sajnos utóbbi érdekelt kevésbé), aztán ma egy tök jó amerikai irodalom ZH-hoz, amiben nagyon tetszettek a kérdések, mégsem sikerült túl jól. Egy hét szünet következik. Már rám is fér. Főleg így, hogy már vagy három napja (de lehet, hogy négy, nem számoltam) vagyok lázas, hol 38 fok fölött, hol 37.5 és 38 között. Emellé fáj a torkom, a fülem, tegnap pedig azt hittem, szétrobban a fejem bal fele. Nem állítottam be semmi

...

Először is akkor 1956, ha már mindenki erről beszél. Meg kell mondjam, nem hoz lázba ez az ünnep. Leginkább azt tudom értékelni benne, hogy munkaszüneti nap. Szép volt a díszmenet meg a külföldi méltóságok virágelhelyezése, amit a tévében láttam, de ennyi. Megnéztem Tomival, K. Andival és az ő testvérével a budai rakparton felállított 2 km-es trikolort, ami plakátokból áll össze. Jó volt a korabeli zenékkel meg tudósításokkal, de annyira nem fogott meg. Utána Tomival hazasétáltunk a Nagykörúton. Szóval az ünnep maga annyira nem érint meg, de az kifejezetten idegesít, hogy bizonyos emberek ezt is kisajátítják. Az ünnepi menetben aktuálpolitikai jelszavakat skandálnak. Már '56 is csak az övék? Mint ahogy csak az övék a Kossuth tér meg csak ők magyarok? Azon kívül idegesítenek azok az emberek, akik elmennek átvenni egy kitüntetést, és arra sem képesek, hogy életükben egyszer kezet fogjanak bizonyos emberekkel. Miért kell ott is politizálni? És akkor az indok? "Ha tudtam volna, ho

Vegyes hangulat

Kapok ösztöndíjat mégis, hurrááááá! :D Hű, olyan jóóóó! Még nem derült ki, hogy mennyit, mert még nem számolták ki az új szabályzat miatt (ilyesmi az indok). Úgyhogy majd október végén tudom meg, mekkora összeget kapok :) Ma reggel K. Andi hozott sütit a suliba. Self-made :) Nagyon-nagyon finom volt, őszintén. Ilyet nagyon szívesen ennék gyakran :) Még egyszer köszönöm szépen!!!! :) Majd talán én is belevetem magam a sütésbe. Tudok finom fahéjas csigát sütni. Aprót. Egyik kedvenc sütim. Majd sütök és viszek az Andiknak :) Két könyvre tettem ma szert. Az egyik a Bridget Jones naplójának második része. Már a 40. oldalon járok vele. De még olvasok, amint a kádba jutottam :) A másik a Galaxis útikalauz stopposoknak című, mert érdekel :) Mindkettő angolul. Anyu hatására a tegnap említett két könyvet is meg fogom vásárolni :) Aztán csak győzzem elolvasni :S Holnap megyek színházba, szombaton kirándulok. Megint :) Jövő héttől edzőterembe járok (külső helyszínű edzés). 28-ától szinkrondramatur

Hmmm

Hozzá tartozik még a kihagyott kb. 1 hónaphoz, hogy voltunk Tomival és az anyukájával múmiás kiállításon, valamint az is, hogy Tomi vett egy Hyundai Ponyt :) Nagyon szééép! Komolyan :) És teljesen csendes meg minden :) Azt is el szerettem volna mesélni, hogy milyen furcsa érzés rég nem látott ismerősökkel találkozni. Először itt volt Márkus Dani, lázáros oszttársam, 9 éve nem láttam. A buszról leszállva jött oda hozzám, hogy szerinte ismer engem. Én meg megerősítettem, hogy ez tuti, mert egy osztályba jártunk :) Teljesen feldobódtam ettől. Aztán érdekes volt még összefutni az utcán a volt angoltanárommal is. Valamint megdöbbentett, hogy láttam Poggit :) Neki nem köszöntem, mert ő éppen lefelé szállt a villamosról, míg én fölfelé tartottam, és mire leesett, hogy ez ő, addigra már az aluljáróhoz vezető lépcsőn lefelé haladt eléggé gyors tempóban. A film, az Amistad, nem tetszett. Sokkal izgibb volt netes honlapon elolvasva az egész történet :) De így legalább képben vagyok. 2 és fél órás

Jó kedvem van :)

Először is: Kedves Andi, még egyszer nagyon boldog 20. születésnapot :) Tök régen nem jöttem már fel ide :O Pedig azért sok minden történt. Voltam például hastáncbemutatón, de hastáncórán azóta sem :( Nagyon hiányzik :( Aztán ugye van ez a suli, amit megdöbbentő módon nagyon élvezek :O Ugyan irtó sokat kéne olvasni, és emiatt csak az olvasnivaló töredékét tudom megnézni, mégis teljesen jó az egész :) Eddig minden órán kaptam stampet Jamestől. Magdival tartottunk egy szuper előadást az 50-es évek divatjáról. Megírtam az első esszét is, nagyon érdekel, milyen kritikát kapok rá. Mondjuk sok jóra nem számítok, de azért szeretném, ha nem szólná le teljesen. Andinak ma van szülinapja, mint azt már említettem is, és nekem ettől jó lett a kedvem :) Mindig jó lesz a kedvem, ha az Andikkal beszélgetek, és ma a szülinapos Andival együtt buszoztunk, úgyhogy teljesen jó volt :) Megkaptam tőle kölcsönbe a Bridget Jones naplóját könyvben, amit igyekszem majd elolvasni, még akkor is, ha nem fog túl gy

Szép napunk van, nemde?

Ma minden olyan jól ment. Két szemináriumra is bejutottam mindenféle tülekedés meg sorsolás nélkül. Ráadásul mindkettőre Anitával, ami örvendetes, mert igazán szimpatikus csoporttárs. Az utolsó óra után elmentem vele a Goethe Institutba, mivel volt két agyoncsapnivaló órám, de nem akartam egy napon belül másodszor is felmenni Tomiékhoz. Azért mégis... Goethe után már egyedül elmásztam az Astoria Fitnessbe, hogy megkérdezzem, milyen bérletet kell vennem, hogy elismerjék az ELTE-n. Mivel a telefonban a tanszékről egy nő ezt mondta, hogy ezt tegyem. Ehhez képest a Fitnessben az ott ülő nő kissé ingerülten közölte, hogy az X-edik vagyok a nap folyamán, aki ezzel állít ide, dehát neki honnan kéne tudni a választ, ha egyszer nem neki kell elfogadni. Milyen igaz! Úgyhogy holnap felhívom a tanszéket újból, és megkérem őket, fussunk neki még egyszer, és válaszoljanak végre. Nem érek ám rá akármeddig. Már felvettem a külső helyszínű edzést, igazán jó lenne, ha nem most találnák ki, hogy mégsincs

ELTE feeling

Hétfőn 9-kor felkeltem szépen, majd 11-re betalpaltam a MUK-ra. Gondoltam, kb. 5 perc alatt megszerzem az indexet, ahogy ez lenni szokott. Még induláskor jól feldúlt "valaki" a hülye megjegyzéseivel, de az igazi jó csak a TO-n jött. Kilométeres sor, őrrel meg minden. Egy csaj azt mondta, nekem nem adják ki az indexem, kell igazolás, hogy tényleg megcsináltam azt a tanegységet, aminek a jegye későn került fel. Elmentem az Ajtósira, ahol Elvira döbbenten nézett rám és visszaküldött a MUK-ra, hogy nem kell igazolás. Tényleg nem kellett. Tudod, mi kellett? 5 órás sort végigállni, na az kellett. A végén már egészen közel voltam az ájuláshoz meg egyéb kellemességekhez. Amik végül mégis elmaradtak :) Tegnap megvolt az első óra Jamesszel. Csak kb. negyed óra volt. Nem szeretem :( Már megint fenyegetőzik :( Egyelőre csak CD-n keresztül, de mégis. 10-kor leléptem a suliból, mert semmi kedvem nem volt megvárni a két másik amerikanisztikás órát, hogy kiderüljön róluk, nem is lesznek. Mer

...

Szerdán találtam a hónom alatt kemény, fájós dudort, ami belül található. Csütörtökön délután találkoztam Blankával, voltunk a Podmaniczky utcában teaházban. Hangulatos, de azért a Vörös Oroszlán teaház jobban tetszik. Jót beszélgettünk, aztán Tomival elmentünk mozizni. A Ház a tónál c. filmet néztük meg, nagyon szép és romantikus, nekem nagyon-nagyon tetszett :) Pénteken délelőtt megnéztük a Rém Romot is, ami viszont rettenetes. Szerintem legalábbis. Szörnyen bugyuta, csúnya az animáció is. Meg az a baki is böki a szemem... A mese elején a kutya még szuka, a mese végén azonban hirtelen megfontolásból kanná változik. Grrrr :S Este voltam orvosnál, ahol a dudort szőrtüszőgyulladásnak minősítették és adtak rá kenőcsöt. Azóta már kisebb, puhább és kevésbé fájós :) Szintén pénteken tudtam meg, hogy nem 11-től, hanem MOST hétfőtől van suli. Az a jó benne, hogy a kurzuskínálatok szörnyen hiányosak, dehááát... Na sebaj. Az előbb tudtam meg a drága jó útvonalterv segítségével, hogy nincs semmi

:)

A Miami Vice moziváltozata nem valami nagy szám, meg kell mondjam. Az operatőr szerintem tök jó, a zene is tetszett, de a történet nuku.   "Christopher Robin and I walked along Under branches lit up by the moon Posing our questions to Owl and Eeyore As our days disappeared all too soon But I've wandered much further today than I should And I can't seem to find my way back to the Wood So help me if you can I've got to get Back to the House at Pooh Corner by one You'd be surprised There's so much to be done Count all the bees in the hive Chase all the clouds from the sky Back to the days of Christopher Robin and Pooh Winnie the Pooh doesn't know what to do Got a honey jar stuck on his nose He came to me asking help and advice And from here no one knows where he goes So I sent him to ask of the Owl if he's there How to loosen a jar from the nose of a bear It's hard to explain how a few precious things Seem to follow throughout all our lives After all&#

Gólyatábor

  A gólyatábor már 20-án vasárnap elkezdődött, de mi Tomival csak hétfőn mentünk le. Útba ejtettük Gyöngyöst, ahol a három informatika előadásból csak egyet hallgattunk meg, mert uncsi volt és a Power Pointról szólt, amit Tominak nem kell magyarázni (nekem ugyan még volna mit megtanulni róla, de ez akkor is unalmas volt, különben sem az én tanegységem). Délután négykor értünk Füzérre kalandos út és többszöri eltévedés után. A táborban egy darab kedvetlen gólya, egy darab kedvetlen tavalyi gólya, valamint egy csapat menő csávó tartózkodott (fürdős kurva és társai – ők mondták magukról). A többiek a Nagy-Milicre kirándultak éppen. Sajnálom, hogy idén ez nekem kimaradt, mert nagyon jó túra nagyon sok hagyományos ökörséggel (pl. gólyák fatörzsbe tuszkolása, hastánc egy rozzant budi tetején, LuFi-oszlop megmászása, lovagi torna). Mi Tomival sátorállítás után felmásztunk a füzéri várhoz. Tavaly még zárva volt, így az állványokon másztunk be, idén azonban belépő ellenében lehetett bejutni. Sz

Strand, Mesterségek Ünnepe

Tegnap voltunk strandon. Anyu, Tomi meg én. A Palatinusra kiérkezni igen kalandos volt, de azért csak összejött (úgy 2 óra alatt a XX. kerületből - kocsival). Sokat fürödtem, voltam 2 hullámon (kedvenceeeem volt kisebb koromban, és még mindig tök jó), voltam olyan medencében, ahol vmi módon hajtják a vizet körbe-körbe, és a víz magával szippant és sodor. Elég hülye fogalmazásmód, de maga a dolog nagyon jópofa :) Úszómedencéztem is és a termálba is bementem. Ettem hekket, amit nyaranta 1x mindenképpen kell :)   Ma a Mesterségek Ünnepére mentünk anyuékkal, sőt Csabáékkal is találkoztunk. Szép dolgok vannak, többel kapcsolatban is úgy éreztem, hogy meg kéne venni. Aztán nem vettem semmit. Első alkalommal, mióta kijárunk. Pedig mióta az eszemet tudom, mindig kimentünk és mindig volt vásárfia. Most viszont kettőt is eltettem az emlékezetembe. Egy csuhébabát 1200 Ft-ért és egy sógyurmababát kb. 3000 Ft-ért. Igazából az volt velük a bajom, hogy hova teszem itthon. De ha jövőre megin megyek és

Nagyon rég írtam :o

Ahogy így elnézem, egy hónapja és 5 napja nem írtam. Pedig mi minden történt azóta... Anyuék voltak nyaralni, mi meg 11 napot töltöttünk kettesben Tomival. Voltunk biciklizni, kirándulni, megünnepeltük az 1. évfordulónkat.   Aztán mi mentünk nyaralni. Eredetileg egy hét lett volna a Velencei-tónál. Vasárnap mentünk le biciklivel, ami Tominak szép emlék, nekem inkább vegyes. Kb. 60 km-t mentünk (szerinte 70-et), ami alatt például megkergetett minket egy kutya. Ugyan kiderült, hogy nem akar megenni, de addigra én már pánikba estem, ami egészen a kutya eltűnéséig nem is múlt el. Irtó sok időbe telt, míg átkeveredtünk Csepelre, de csak azért, mert valamilyen okból kifolyólag nem Csepel felé indultunk. Szakadt az eső, ami igen jót tett egyrészt a szemüveges látásomnak, másrészt a ruhámnak, harmadrészt a csomagoknak. Valamikor marha sokára megérkeztünk Ráckevére, ahol ettünk hamburgert. Tündéri vendéglátós trükkel lehúztak minket összesen 200 Ft-tal. Nem nagy összeg, nem is szóltunk egy szót

Esküvő :)

Tegnap férjhez ment a nővérem :) Szerintem szép esküvője volt, bár lehetett volna nagyobb buli a vacsorán, de ez valahogy nem alakult ki. Voltak násznagy által szervezett "poénkodások", poénosabbak meg kevésbé poénosak vegyesen (pl. irtóztam attól a játéktól, hogy mi van a menyasszony szoknyája alatt...). Volt vacsora, volt élő zene, voltak rokongyerekek, képviselve a 0-5 éves korosztályt (saját saccolás). Három kisfiú volt és két kislány. A kislányok közül egyik sem beszél még, viszont járnak, sőt futnak és táncikálnak is :) A kisfiúk beszélnek, járnak, futnak, táncikálnak. Egyiküket kivéve, aki lehet vagy egy hónapos (talán több, nem tudom...), ő az este jelentős részét a nagymamája vállán fekve, tágra nyílt szemmel jobbra-balra tekintgetve töltötte. Volt menyecskeruha is, de az már egészen a végén. Kb. éjfélre értünk haza, még megnézegettük a képeket, fürödtünk és aludtunk. Egészen reggel fél 7-ig, amikor szörnyű rosszullétre ébredtem. Erre persze Tomi is felébredt. Aztán

R.I.P. Csenge :(

Tegnap reggelre Csenge elpusztult :( Pedig én komolyan azt hittem, hogy túléli. De nem. Anyuék már lebontották a ketrecét, tök fura így az erkély. Vettek őszi rózsát, ráírták a kedvenc gurigájára a nevét, miután bevonták papírral, aztán elföldeltük szegényt a kerítés mellé és anyu elültette fölé a virágot. Szegény kis mókus :( Tegnap délután voltam vendégségben Pátyon, de azt hiszem, furcsa volt. Hmmm. Ma is mentem volna vendégségbe, de későn tudtunk volna menni, úgyhogy hazajöttem inkább. Ez a vendégség is furcsa volt, talán nem is baj, hogy kihagytam. Azt hiszem, elpusztult egy Ricsi nevű kutyus, akivel egy darabig sokszor találkoztunk, és én nagyon megszerettem. Rákos volt szegény :( (Ha tényleg jól értelmezem az erre utaló jeleket...) R.I.P. Ricsi :(

Váááááá

Ma reggel azt találta anyu, hogy Csenge, aki 1 éves és csíkos mókus, a ketrece alján ül összegömbölyödve, félig csukott szemmel, remegve. Összmunkával befogtuk, elvittem orvoshoz. Mérgezés. Szerinte. Kapott szerencsétlen Csenge szurit (aminosav, cukor, B-vitamin, stb.) egy kb. akkor tubusból, ami kicsit nagyobb volt, mint ő. A tű kétszer volt hosszabb nála. Lehetett látni, ahogy a löttytől felfúvódik :( Ezek után egész nap aludt. Délután kellett volna visszavinni, de apu inkább javasolta, vigyük mókusdokihoz. Ott kapott még 3 szurit. A mókusdoki szerint nem sok esélye van arra, hogy túlélje :( Ha mégis megmarad reggelig, orvoshoz kell vinni, és megint kap 4 szurit. Ugyanilyeneket. Szegény :( Mókusdoki amúgy jó arc. Volt egy kutyus (husky) nála kutyaharapás miatt. Olyan hisztit levágott, mikor rájött, hogy be kell menni a rendelőbe, hogy zengett tőle Újpest (mert ez ott van). Erre mókusdoki kijött a rendelőből a kertbe az összes cuccal, amit használni kívánt a harapás ellátására és ott

Dupla blog

Június 26. Ma nem bírtam felkelni, ami teljesen frusztráló, mert takarítani akartam. Mondjuk takarítottam így is, csak nem annyit, amennyit akartam. Pedig már állatira unom ám. Halálosan utálom már ezt a meleget. Nem lehetne valami átmenetet találni a 15 meg a 35 fok között? Úúúúgy szeretném.... Mondjuk 25 fok. Na? Az jó? Most az előbb néztem meccset. Eddig azt hittem, hogy utálom a focit, de végülis egészen jó.... Ez viszont nem tetszett. Több, mint 120 percen át tartott. És ezalatt nem történt semmi. De legalább láttam tizenegyeseket. Ja, a végén még nem is az nyert, akit én szerettem volna. Becsületes németesként a svájciakkal sszolidarítottam, de nem sokra mentek velem :( Rettenetesen unalmas volt. Komolyan.... A jófej Dr. James volt tüntetni Bush ellen. Írt köremilt, amiből ez kiderül. Szerintem poénos. Egy igazi amerikai. Itt van Magyarországon, és ha jön ide az elnöke, megy tüntetni ellene. Nem mintha zavarna vagy ilyesmi, csak ettől vigyorgok. Olyan komikus. Szerettem volna inf

Múzeumok éjszakája

A péntek estét eredetileg volt oszttársakkal és egyéb jedlikesekkel töltöttem volna a Bajnokok Klubjában, úgy volt, hogy Tomi is jön. Végül nem mentünk. Sajnos. Nem bírtam rávenni magam. Szorgosan gondolkoztam rajta, miért. Az derült ki, hogy bulizni nem volt hangulatom. Helyette sétáltunk egy jó nagyot Tomival, aztán néztünk filmet a film kb. feléig, amikor is Tomi ülve elaludt, ezért inkább elmentünk aludni. Szombat délben aztán ettünk tojásos nokedlit, helyére tettük/toltuk anyukája ágyát, aztán hazajöttünk. És akkor este voltunk sok múzeumban. Négyben. Az első a Zwack Múzeum volt, ahol megnéztünk egy filmet az Unicum történetéről, aztán megnéztük a múzeumot. Kóstoltam Unicumot, mert az járt a teljes árú belépőkhöz, és anyu megosztotta velem. Szerintem elég rossz. Legalább fél óra az utóíze és elsőre azt hittem, kiég a nyelvem tőle. Aztán kóstoltam Unicum Nextet is, amit Zwack Péter gyerekei találtak ki. Az egy fokkal jobb. De sosem innék Unicumot most, hogy már tudom, milyen :D Inn

Meleg van!!!

Olyan meleg van, hogy a lakáson kívül alig bírok megmaradni. Szörnyű. De azért még mindig inkább meleg legyen, mint mínusz. Egész nap takarítottam, ami így persze nem egészen igaz, mert csak nyolctól fél négyig, utána elmentem táncolni. Most tök tiszta a konyha, úgyhogy hurrá. Csütörtökön majd kezdhetem suvickolni a szobám. Hiába, nagy öröm a nagytakarítás. Szeretnék olvasni. De nem jutok odáig. Ami nem jó. Ja, és az sem jó, hogy a táncbemutató nem most szombaton lesz mégsem, hanem majd csak egészen sokára, július 14-én. Grrrr. De nem baj, addig is lehet sokat-sokat gyakorolni :) Mostanában megint elkezdek úszni járni. Csak okosabban, mint tavaly, amikor is 10 nap alatt szétment a térdem :) Igaz, hogy 4-5 nap alatt meggyógyult, addig viszont kifejezetten rossz volt. Jobbulást Andinak, akinek kiszedik a vakbelét. Hüpp. :'(

Vééége...

Nos, megcsináltam az összes vizsgát, egyszer sem buktam meg semmiből. Még jövő héten 2 jegyet kell beiratni, de ettől eltekintve beköszöntött a nyár :) Simseztem egy csomót. Már kezd egészségtelenné válni :D Dehát sajnos nagyon szeretem :) Szerintem jó játék. Egyébként pedig fáradt vagyok, pihenek. Majd valamikor kialszom magam, mert az még nem sikerült. Aztán majd vásárolok, megyek be a Jedlikbe, ilyenek. Hurrá, nyár van :)

Hmmm.

Kép
Ma nem lett világvége, pedig azt mondták, hogy lesz. Őszintén szólva meglepődtem volna, ha tényleg, na de nem Sőt. Világvégéhez képest egész jó napom volt. Persze reggel elaludtam, aztán dugóba kerültem, minek következtében éppen 4 perccel a szociálpszichológia vizsgám kezdete előtt estem be az illető terembe. A tanár is pont akkor jött meg. Aztán még 19 percet időzött a termen kívül, ugyanis meg kellett győzni a fénymásológépet, hogy csináljon a sok kis tanájelöltnek vizsgalapot. Végül azért csinált. Nem volt nehéz a feladatsor, és mivel egyszer valamelyik tanárom (esküszöm, nemtom, ki volt az) meggyőzött, hogy nem feltétlenül kell a különböző betűjeleknek egy tesztben azonos gyakorisággal megoldásnak lenni, nem estem kétségbe azon sem, mikor 9 állításból 6-ot igaznak ítéltem, míg hármat hamisnak. Ezt egyébként nagyon helyesen tettem Ötöst kaptam a vizsgára. Megnézhettem a dolgozatot, és tök poén, hogy elrontottam az egyik olyan feladatot, aminek a felfogására/megoldására legalább 5

:D

"Gügyügügyü, kis hülye, gügyügügyü"   Amúgy meg volt pénteken alapvizsga szóbeli. Le vele! Vegyétek a fejét! Nem baj, azért sikerült.   Szeretlek, Manóóóó :) (K) (L)

Fáradt vagyok

Valamikor a múlt héten akartam blogot írni. Egészen sok szöveg kerekedett már, mikor megpróbáltam elküldeni. És nem sikerült. Mostanra persze elfelejtettem, mi mondanivalóm volt, de sebaj, van másik :D Hétfőn volt német írásbeli alapvizsgám. Nagyon jó volt. Eddig biztosra vettem, hogy a Hörverstehen nem lesz meg, mert időnként marhára nem értettem, mit mond a beszélő a magnón. Végül 71% lett :D Összességében hármas. Ez jó. Nem annyira, mintha mondjuk négyes lenne, de nem buktam meg és ez a fontos. Miután egy éven keresztül paráztatott az összes tanár meg a felsősök többsége, hogy mennyire halomra bukunk majd. Jó, a szóbelin még megbukhatok, de azért nem szeretnék :) Az írásbelivel kapcsolatban csak annyit, hogy egészen megdöbbentem, mikor az egyik nyelvtanos tanár odament a diákjaihoz és megosztott velük néhány megoldást. Először még nem annyira zavart, csak kiestem a szememen, mert ugye ilyen nincs. De van. Később éreztem, hogy mindjárt dühös leszek. Mikor odaállt mellém az én szeminá

Zsúfolt hét, sok szöveg

Az elmúlt majdnem egy hét zsúfolt volt és élményekkel teli meg minden.   Pénteken anyuék elutaztak anyu kollegáival helyes kisbusszal Münchenbe és Salzburgba. Én pénteken írtam egy oldalt a nyolc oldalas irodalom esszéből meg csomó egyéb házit. Aztán angoloztam Rékával, aztán megérkezett Tomi, és hétfőn délután egyig egyfolytában itt volt.   Elmentünk szombaton a Szépművészeti Múzeumba, ahová a jegyet online vettük meg, ami tiszta izgi volt. Nagyon kedvezményesen megnéztünk három kiállítást. Az egyika Sigismundus, a másik a barokk, a harmadik meg a spanyol festős volt. Elég sok időt töltöttünk el a múzeumban, eléggé lejártam a lábam, viszont sok-sok szépet láttam. Volt két kis infánsnős kép is, amiknek megismertem a történetét. A lényeg, hogy a kék ruha jobban áll a kis infánsnőnek.   Vasárnap kb. nyolc órán keresztül írtam irodalom házidogát, és halálosan elfáradtam bele. Már az életemet kezdtem unni a végén... Azért csak összeszenvedtem a nyolc oldalt, de szerintem nem lett olyan jó.

Megdöbbentő nap...

Ma elég érdekes napom van. Azon túl, hogy már kb. másfél hete minden nap hőemelkedésem van (egy lázzal megspékelve) és ma sem voltam különösebben jól, olyan unalmat éltem át, amilyet nem gyakran... Volt egy jó kis bevezetés a nyelvészetbe szemináriumom (németen), ami kicsit unalmasra sikerült. Elfáradtam a végére. A második olyan kiselőadást hallgattuk meg ezen a szemináriumon, ami csöppet túllépte a 10-12 perces keretet.   Szóval jó fáradtan átmásztam Kövecsesre, ahol egyébként is mindig elfáradok óra végére, még akkor is, ha feltöltődve megyek be. Annyira látványosra sikerült az álmosságom és unalmam, hogy óra után odajött hozzánk a tanár (hozzám meg Andihoz), és azt kérdezte, túl kevés-e az információ, azért fejtünk-e rejtvényt. Nos, az információ nem túl kevés, csak nem túlzottan érdekl a jelen téma. Az más kérdés, hogy én nem fejtettem rejtvényt. Ezt meg is mondtam neki is, de nem nagyon érdekelte, ő látta, amit látott. Az tény, hogy kipingáltam a füzetemet, de ez a koncentrálásba

Nincs címe

Hát...   Napnak kicsit átlagon aluli... Szülinapnak meg nem jó. Lázas vagyok, nem jól vagyok. Aki meg bunkó, az nézzen már magába....

Benyomások

Nagytakarítás-nagy veszekedés. Szeretek lelkizni. Szeretek Tomival lenni. Szeretek múltat idézni, de azt csak korlátozott mértékben, mert sikerül néha olyat is feleleveníteni, ami nekem fáj. Az meg nem jó, mindenki beláthatja.

Április 11. van...

Semmi nagyon lényeges.... Április 11-e van. József Attila születésnapja. Meg költészet napja is. Hurrá :)

Tavasz van

Az jó, hogy tavasz van. Szép idő volt ma, Tomival meg is sétáltattuk Lizát. Kipróbáltuk Liza szééép új pórázát, amit ő is élvezett :) Az viszont rossz, hogy rengeteg dolgom van. Először is jó lenne megírni egy James-esszét, már kiválogattam hozzá a cikkeket, és semmi, de semmi kedvem. Ihletem sincs :( Pedig kedd a határidő, és holnap nem sok időm lesz, ha úgy alakul a nap, ahogy terveztem :( Jaaaaj nekem...

Egy gondolat, mely újra és újra felötlik bennem

Nagyon utálok tárgyjelentkezni. Tessék megcsinálni az etr-t rendesen, please, please, please!!!!!!