LizaGazdija

Ez most nem vicces sztori lesz, csak nem jutott eszembe hirtelen másik cím. (Kicsit sok energiámat lefoglalja, hogy nonstop köhögök. Mennyire unom már ezt a nyavalyát, amiből nem tudok kimászni.) Három hónapja vagyok egyedül. Ez idő alatt két napon gyrost ettem, egyszer főtt krumplit, kétszer sült krumplit, kétszer a karácsonykor lefagyasztott töltött káposztát. A többi napokon mindig főtt ételt ettem, persze néhányszor nem itthon, hanem anyuéknál vagy Katáéknál. Na de a lényeg, hogy három hónap alatt nem volt kajaismétlődés. Általában egy főzéssel négy-öt napra van ebédem (nem, nem vagyok rosszul, ha ennyiszer kell ugyanazt ennem, sőt sokszor szomorkodom, amikor elfogy), vagyis eddig kb. 18 féle ételt főztem meg. Kár, hogy ezeknek csak töredékére emlékszem, no de sebaj. Most viszont jó eséllyel elkezdem az ismétlést: holnap vagy pizza lesz, vagy chilis bab, és utóbbi már volt januárban is. Igaz, akkor az otthoni változatot főztem, most meg majd a Tomitól tanultat fogom, amiben dar

Esténként három dolgot szoktam csinálni táplálkozás, pontosabban ivás témában. - Megfőzöm a gyógyteámat. - Megtöltöm a literes kancsót vízzel. (Ezt a liter vizet aztán kb. 20 perc alatt megiszom.) - 3 dl tejbe beleöntök két egység kakaós fehérjeport, amiből nagyon finom ital lesz, ami állítólag zsírégető hatású, amit nem tudok sem megerősíteni, sem megcáfolni, viszont nagyon finom, és mivel elég kevés benne a cukor, biztos, hogy jobb, mintha kakaót innék. (Egyébként kakaót innék, ha ez nem lenne, mert valami édes azért kell nekem estére.) Hétfő este kétségtelenül nem álltam a helyzet magaslatán. Egymás mellett volt a bögrém a teámmal meg a shaker a három deci tejjel, előttem nyitva a fehérjeporos bödön, kezemben a kimérő. Ki lehet találni, hová öntöttem az első adag port. Nyilván a teába. Először ilyen fejet vágtam: Aztán gyorsan cselekedtem: a por nagy részét kikaptam a teából, és átborítottam a tejbe. Közben azon gondolkodtam, hogy lehet valaki ilyen nyomi. Azért az eset