Könyvek és olvasás
Nem tudom, mi ennek az oka, de képtelen vagyok feltenni ide a könyvértékeléseimet, pedig mindig olvasok valamit, és mindenről írok. A Molyon. Onnan át kellene ide másolni, és ez sem sikerül. Mindenesetre pénteken vettem egy osztrák krimit a pályaudvaron, az a címe, hogy Die Prater-Morde. Mint kiderült, annyira friss, hogy július közepén jelent meg. Amúgy egy sorozat hetedik kötete, de ez semmiben sem zavar, korábbi részekre csak egy-egy mondat erejéig történik utalás, és akkor sincs spoiler. No de. Ez a könyv elgondolkodtatott. Amikor krimit kezdtem olvasni, klasszikusokkal indítottam, mint Sherlock Holmes, Poirot és Gaston Leroux (tudom, hogy ez utóbbi nem detektív, hanem író, de nem emlékszem, ki volt a Sárga szoba titka főszereplője). Ezek a történetek úgy épülnek fel, hogy először történik egy gyilkosság (vagy kísérlet), aztán színre lép a detektív, és mindenféle nyomok meg a zseniális logikája segítségével kinyomozza, ki volt a tettes, és mi volt az indíték. Ezek a könyvek nem n...