LizaGazdija

Tök nagy családigényem van. Máskor sem kicsi, de most tényleg kb. vágom a centit hétvégéig, amikor megyek haza, és mindenki ott lesz, ráadásul szüli-névnapi ünneplés is lesz. Juj, de várom!

Jaj :( Piton professzor :( (Akkor is, ha messze nem ez a legfontosabb szerepe, mert én Piton professzorként ismertem meg.)

Amióta Golden Globe-ot osztanak (1944 óta), először fordult elő, hogy magyar filmnek ítélték ezt a díjat. (Amúgy kemény nap volt az - először ez a hír jutott el hozzám, aztán az, hogy meghalt David Bowie, akinek ugyan nem voltam rajongója, és igazán a munkásságát sem ismertem, de azért megdöbbentem.) Szóval megkapta ezt a nem kis elismerést egy magyar film. Erre itthon ováció helyett sokaknak az a reakciója, hogy szép, szép, de miért nem inkább a Don-kanyarban elesett magyarokról szól, az sokkal izgalmasabb történet, sokkal magyarabb is, és ők is megérdemelnék, hogy valaki egyszer filmre vigye őket, de hááát arra nem járnának rangos külföldi díjak. Ezt (a de hááát utáni rész kivételével) többek között egy olyan ember is kiírta, akinek 3600 követője van a Facebookon, amit a kidolgozott felsőtestével és az ehhez társuló érzékeny lelkével meg bölcsességével ért el. Bennem meg az merült fel, hogy tényleg semmi sem jó sosem. Miért nem lehet örülni annak a díjnak? Miért nem lehet örülni anna