Baba-mama konfliktus
A szoptatás nem csak játék és mese, sajnos. Marhára tud fájni. Ha fáj, az nem feature, hanem bug, megyünk is majd szoptatási ambulanciára, de addig is vannak konfliktusok a gyerekkel. Lehet, hogy nem is kisbabánk, hanem kis cápánk van. Akkorákat harap, hogy már többször felvisítottam, pedig nincs is foga. Ez már eleve sem lenne jó, de én még ki is vagyok sebesedve, így különösen durva. Eleinte azt mondtam neki az első harapásnál, hogy a következőnél elveszem, és most is ezt mondom, csak most az elején szólok, hogy az elsőnél befejeztük. Tudom, hogy nem direkt csinálja, nem tehet róla, viszont én sem tehetek arról, hogy fáj. Így aztán tényleg elveszem, ha megharap. Akkor aztán van némi sírás, közben simogatom, megölelem, és mondom, hogy igen, ez most nem jó, de nekem nagyon fáj, amit csinál, és szóltam előre. Pár perc után abbamarad a sírás, mosolygás van meg játék. Hátha előbb-utóbb le lehet szoktatni a harapásról. Kicsit azért remegek, mi lesz, ha már foga is lesz...