LizaGazdija

Sütöttem egy második adag gluténmentes brownie -t, majd búcsúajándékot gyártottam annak a csoportomnak, akikkel a héten találkozom utoljára (hüpp). Az alkotáshoz Gumimacikat néztem. Nyugodtan nevessetek ki, de amikor betegnapot tartottam valamikor pár hete, akkor rákaptam, és azóta hetente vagy két részt megnézek. Na, most megnéztem kb. nyolcat. És nagyon jó volt. És milyen dumák vannak benne! Csak a mai legjobbak: A királylány és Kevin beszélgetnek. Királylány: Mit gondolsz, mi van a dombon túl? Kevin: Lehet, hogy egy másik domb. A sárkány a gumimaciknak: - Én nem tudok támadni. Szelíd sárkány vagyok. Szörnyek: Csak nincs baj? A zsarnok Igthorn: Csak baj van! Egymással szemben két Igthorn, mindkettőnek természetellenesen magas a hangja. Két szörny döbbenten figyeli az eseményeket: - Mindketten nyafognak. - Talán fáj a bütykük. Most mondjátok, hogy nem jó mese! Mennyire szerettem, amikor még a Disney-délután keretében ment a tévében :) Tök jó újranézni, és nagyon örülök,...

Egy-két éve nagyon népszerű volt a Molyon, mindenki ezt olvasta, és aztán áradozott róla. Ez persze az én kíváncsiságomat is felkeltette, így aztán tavaly a szülinapomra megkaptam a könyvet, és már sorra is került, bizony. Egy kisfiú, Zalán, megtudja, hogy a szülei veszélyben vannak: Dobozváros foglyai. A feladat adott: ki kell őket szabadítani. Ebben segítségére van Székláb, egy fura figura, aki a világ karbantartója, egy vonatsínen közlekedő ház meg egy rakás patkány. A humoros pillanatokról gondoskodik Jónás, a kecske és a mosómedve, a cukiságról Kolompóc, a vízimanó, na és kell egy jó gonosz főgonosz is, akkor az igazi a mese. A kedvenc szereplőim Székláb, Jónás és a mosómedve lettek, őszintén szólva Zalán a nyomukba sem ért. Az író eredetileg nem író, hanem képregényrajzoló, így aztán ő illusztrálta a könyvet. Csodásak a rajzok, kár, hogy nincs belőlük túl sok. Az meg az egyik legfőbb poén szerintem, amikor a történetben elmesélnek egy történetet, és azt az olvasó...

Vajon miért kezdeményez beszélgetést az, aki nem akar beszélgetni? Vajon miért ír a Facebook chatjén olyan, aki aztán nem reagál a válaszra, és nem azért, mert megszűnt a netkapcsolata, mert láthatóan továbbra is elérhető? Ennek mi az értelme? Hogy legyen mit kérdeznem?