LizaGazdija

Claire itthonról dolgozik, egész nap a szobájában ül, magára zárja az ajtót. A konyhához meg a fürdőhöz a szobám előtt vezet az útja, és bár egész nap nyitva volt az ajtóm, egyszer sem köszönt be. Amikor egyszer kimentem hozzá a konyhába, nagyon rövidre zárta a beszélgetést. Nem tudom, hogy ő ilyen, vagy velem van valami baj, vagy csak nem akar már megismerni senkit, mert vasárnap költözik, de ez így nekem nagyon fura. Paolo eljár dolgozni, 9-től fél 6-ig tart a munkaideje. Reggel összefutottunk, de nem nagyon villanyozta fel, hogy lehetősége van beszélgetni. Megkérdeztem, jól van-e már a háta, mondta, hogy nem, és kapott rá gyógyszert, de attól rosszul lett, ezért vesz majd egy másikat, csak az jóval drágább. A gyógyszerek nevét is megosztotta velem, de én ezeket már a következő pillanatra elfelejtem, meg aztán a lényeg szempontjából teljesen mindegy is. Ezek után elment dolgozni. Fogalmam sincs, mikor jött haza, ha egyáltalán hazajött, ahogy tegnap sem tudtam. Valószínűleg egyből b

Megvolt az első máltai futásom. Tanulságos volt. Sliemában nem futunk este 6-kor, mert 1. megfulladunk a melegtől, 2. megfulladunk az ezer autó kipufogógázától, 3. lépni sem tudunk a rengeteg embertől. Úgyhogy futni majd reggel járok, amikor az emberek még alszanak, és még hűvös van. A térdem jól bírta, de azért brutális volt felfutni arra a néhány dombra, ami útba esett. Nem baj, majd belejövök. 3,5 km volt a táv, de lehet, hogy felér egy szigetkörrel, amennyi emelkedő van benne.  Ma meg kipróbálunk egy edzőtermet Pannával. Nagyon kíváncsian vártam, és elég érdekes élmény volt. A lány, akihez mentünk, kedves meg aranyos, az órája a cím alapján brutálisnak tűnt, ehhez képest semmi sem volt. Voltak érdekes meg kreatív gyakorlatok, de nagyon kevés volt, és nekem a 10 perc bemelegítés mellett a 20 perc nyújtás enyhe túlzásnak tűnt, nem ehhez vagyok szokva. Meg aztán furcsán is tartotta a lány az órát, ezt Panna is így érezte. A zene semmi különös, ritmusa sem nagyon volt, a lány meg ös