Lakótársak
Claire itthonról dolgozik, egész nap a szobájában ül, magára zárja az ajtót. A konyhához meg a fürdőhöz a szobám előtt vezet az útja, és bár egész nap nyitva volt az ajtóm, egyszer sem köszönt be. Amikor egyszer kimentem hozzá a konyhába, nagyon rövidre zárta a beszélgetést. Nem tudom, hogy ő ilyen, vagy velem van valami baj, vagy csak nem akar már megismerni senkit, mert vasárnap költözik, de ez így nekem nagyon fura. Paolo eljár dolgozni, 9-től fél 6-ig tart a munkaideje. Reggel összefutottunk, de nem nagyon villanyozta fel, hogy lehetősége van beszélgetni. Megkérdeztem, jól van-e már a háta, mondta, hogy nem, és kapott rá gyógyszert, de attól rosszul lett, ezért vesz majd egy másikat, csak az jóval drágább. A gyógyszerek nevét is megosztotta velem, de én ezeket már a következő pillanatra elfelejtem, meg aztán a lényeg szempontjából teljesen mindegy is. Ezek után elment dolgozni. Fogalmam sincs, mikor jött haza, ha egyáltalán hazajött, ahogy tegnap sem tudtam. Valószínűleg egyből b...