LizaGazdija

ma brutális honvágyam volt egész nap, nem is tudtam tőle csinálni kb. semmit. Még az is csak keveset segített, amikor olvastam némi hírt. Nem akar meglátogatni valaki pár napra, egy hétre?

Jó, hogy van ez a szúnyogháló a szobám ablakán, így csak percenként csíp meg egy szúnyog. Képzelem, mi lenne, ha még szúnyogháló sem lenne :O Nagy szerencse, hogy múlt pénteken elveszítettem a türelmemet, és elmentem helyi erkölcsit csináltatni, mert az otthoni hiteles fordítása, amit múlt kedden vagy szerdán adtak fel, már nem emlékszem, azóta sem ért ide. Elsőbbségivel, ajánlva jön, és másfél hét nem volt neki elég arra, hogy idetaláljon. Mennyire ideges lennék, ha úgy döntöttem volna, hogy megvárom, és csak utána kezdem el az elismertetési folyamatot :O

Húha! Extrém hosszú beszámoló, de vannak képek :) Fél 10-kor volt a találkozó St. Paul's Bay kikötőjében, innen fél órára busszal. Miközben loholtam lefelé a dombról, hogy el ne késsek (ötször fordultam vissza valamiért, amit elfelejtettem, ilyen még nem volt), találtam egy rövidebb utat a ház és a Balluta között, ez még jól fog jönni a későbbiekben :) Odafelé azon csodálkoztam, hogy a távolság van vagy 14 kilométer, de ezen a 14 kilométeren végig dúlnak valamit. Hol az aszfaltot törik, hol építkeznek, hol ronda, félbehagyott épületek csúfítják el a környéket, de hogy valamit mindenhol buherálnak, az biztos. Egészen otthon éreztem magam ettől :D Ennyire északon még nem voltam, és ez is nagyon szép hely, ráadásul akkora fákat láttam, hogy egészen meglepődtem. Málta beceneve "a Szikla", amiből lehet sejteni, hogy itt tényleg nincsenek nagyobb erdők, de még fű sem sok, részben ezért is fordulhat elő, hogy amikor több kilométerre innen tűzijáték van, az nekem olyan, mintha