Megint Flóra
Tomi találkozott délután egy haverjával, integettünk neki Flórával, mikor indult. Flóra többször megjegyezte, még lefekvéskor is: "apa elment". A bölcsiből hazafelé hegedűszót hallottunk, hosszú percekig álltunk az épület előtt, hallgattuk. A gyerek egyből megállapította, hogy "zene", aztán megbeszéltük, hogy "valaki zenél". Ez a "valaki" tetszik neki. Délután mentünk vásárolni, sírást hallottunk az utcán, de nem láttuk, ki sír. Flóra: "Valaki sír. Valaki." Ehhez szét is tárja a karját, jelezvén, nem tudjuk, ki az. Játszótérre mentünk, Tomi nem jött, integettünk neki. Flóra a sokadik csúszás után nekiállt figurázgatni, és mindenféle veszélyes mutatványokba vágott volna bele a csúszda tetején, én meg rámutattam a rúdra, amit amúgy fogni szokott, amíg leül, és mondtam: "Inkább abba a rúdba kapaszkodj." Azonnal körbenézett a parkban, és már kiabált is: "Tomi! Tomiii!" Merthogy "abba" helyett ő azt értette, ...