Új félév
Elkezdődött. Pedig mennyivel jobb lett volna, ha nem kezdődik el... Érdekes, hogy Andi kb. 2 hét alatt teljesen elunta a szabadságot, én meg egy hónap alatt sem tudtam a dolgaim végére érni, annyi minden van. Mondtam múltkor ezt a kencét, ami nagyon durván éget, ha magára keni az ember. Na, meg is van az eredménye, elég sok centit megevett. Csütörtökön egyébként érdekes élmények értek. Kettő is. Reggel azon gondolkodtam, mekkora jó a kabátom, mert ha esetleg egyszer terhes lennék, és télen lenne nagy a hasam, valószínűleg még akkor is beleférnék, nem kéne új kabát. Ezek után a villamoson egy negyvenes hölgy kedvesen érdeklődött, kismama vagyok-e. Pedig nem. Tényleg. Bónuszként este Dina a táncon szembesített azzal, hogy kövér vagyok. Esküszöm, nem vagyok kövér. Nem vagyok magammal teljesen elégedett, de azért kövérnek nem tartom magam. Nem tartanak annak mások sem (mellesleg). Nem esett jól, be kell valljam. A villamosos hölgynek megbocsájtok, mert hiszen éppen reggel állapítottam me...