Húsvét után
Nem a húsvét a kedvenc ünnepem, de azért nem rossz. Ha másért nem is, de a nyugalomért meg az öt teljes lógós napért nagyon szeretem :) Minden süti elfogyott. Jó, a pogi még nem. De szerintem már csak idő kérdése. Ma megírtam a Corporocracy-esszét. Hurrá! Azt hittem, sosem jön el ez a pillanat. Mondjuk az eredmény kissé toldott-foldott, rapszodikus, olyan érdekes. De szerencsére még van három napom átolvasni, összefüggést teremteni a jelenleg összefüggéstelen részek között, valamint megcsinálni a Works Cited nevű förmedvényt. Azt hogy utálom :S De legalább a felhasznált forrásokat már kigyűjtöttem (persze nem mindent, mert miért is, de legalább tudom, melyik három hiányzik :D). Most már csak formázni kell MLA szerint (grrrr), aztán betűrendbe cutpaste-elni. Az már igazán nem nagy munka. Csak utálatos. Tegnap láttam kétféle A kis hercegnő c. filmet. 1939-ből és 1995-ből. Az 1939-es szerintem katasztrófaközeli. Olyan dolgok vannak benne, amik erősen közelítették a tűréshatáromat. Pl. mi