Az ovisok többsége örült nekem, az órának, a sütinek meg az oklevélnek, mindössze egy gyerek nevezett vak tehénnek, tőle mondjuk visszavettem az oklevelét. 6 évesen olyan pofátlan, hogy azt egy durván kamaszodó 15 éves is megirigyelhetné. Aztán jött volna dörgölőzni. Na persze. No de. A többiekkel énekeltünk, játszottunk, fújtunk buborékot, jó volt. Azért már várom a holnapot, szeretnék végre hazamenni. A britek szavazóit, akik összehozták a Brexitet, külön gratuláció illeti, amiért sikerült kiengedniük a szellemet a palackból. Nekik köszönhető, hogy nyíltan, az utcán, az iskolákban, a Tescóban, sőt névtelen levelekben találják be suttyó, IQ-nuku idegengyülölők a nem kevés külföldit, aki Nagy-Britanniában él, meg nyilván egy csomó britet is, akit első ránézésre nem annak látnak. (Amúgy hogy néz ki egy brit? Tök kíváncsi lennék, mi erre a válaszuk.) Érvük is van: "Ha egy kutya békák közé születik, akkor béka lesz?" Gratulálok, szerencsétlen hülyék. Marhára örülök, hogy nem é...