Az van, hogy elérhető közelségbe került a galériára költözés napja, és ezt az elmúlt percekben fel is fogtam. Amikor ma hazaértem, először megtorpantam, nem értettem, mi az a dübörgés a szobában, amikor ajtó-ablak zárva. Aztán megláttam apu cipőjét, és rájöttem, hogy szegény még nem ment haza. Azt mondjuk nem tudom, mikor jött, de én hét után. Bejöttem, és azt láttam, hogy ül a galérián, és teszi le a parkettát, amit vettünk rá még valamikor négy éve, ha nem négy és fél. Leparkettázta az egész galériát. Meg megoldotta a galéria áramellátását, felszerelt egy kislámpát, lecserélte az egyik mennyezeti lámpámat, és befejezte a galéria korlátját. Egészen nyolcig itt volt, és nagyon-nagyon sok mindent csinált. Nem tudom, én rá tudnám-e magam venni egy egész napi munka után, hogy még elmenjek a lányomhoz barkácsolni, de nagyon hálás vagyok neki, hogy neki sikerül. Miután elment, fel is cígöltem a matracot. Teljesen lapos volt, mint egy polifoam, mondta apu, hogy majd pár óra alatt kirúgja m...