Kétgyerekesség
Sejtettem, hogy nem lesz sima, egyszerű, rózsaszín köd, de az, hogy ennyire nehéz, mégis meglep. A nagylányban nagyon dúlnak az érzelmek: nagyon szereti a kistestvért, ezt napi sokszor elmondja, és a gondoskodásból is látszik, valamint nagyon szeret engem is (mondja, bújik, az oviból majdnem minden nap ajándékot hoz nekem, pedig ez eddig nem volt szokása), ugyanakkor féltékeny is Violára, és haragszik rám. Vagy legalábbis igyekszik bosszút állni rajtam azzal, hogy brutálisan dacos és hisztis (eddig is az volt, de most elképesztő méreteket öltött mindkettő). Viola meg újszülött, így nincs még semmi rendszer az ébrenlétében és alvásában, van, hogy 2-3 órát alszik egyben, van, hogy óránként kel. Ez utóbbit Flóra nehezebben viseli, mert akkor tutira valamilyen játék közepén tartunk, amikor felsír a baba - volt is már, hogy amikor meghallotta a sírást, ő is sírva fakadt, és azt kérte, ne menjek oda Violához, játsszunk tovább. Nyilván a szívem megszakad ilyenkor, plusz nagyon fáradt vagyok, ...