LizaGazdija

Egész nap forr bennem a düh, mardos a csalódottság, és fel-felbukkannak dolgok, amiket mondott, amik különösen nagyot ütöttek, amiket igazságtalannak érzek. Igazából nem az a bajom, hogy nem lett semmi, mert erre lehetett számítani, nekem a lezárás módjával vannak elég nagy problémáim. Mondjuk szerinte ez nem lezárás volt, mert szerinte pénteken vagy szombaton csinálunk programot, de mondat közepén fordítottam hátat neki, úgy jöttem el (jó, azért két puszit kapott előtte, mert nem tudok túllépni magamon, és nem tudok köcsög lenni), és ha ezek után nem keres, én nem fogom keresni, szóval akkor ki fog derülni, hogy ez mégis lezárás volt. Ezzel az alaphangulattal tanítottam, aztán úgy gondoltam, megérdemlek egy finom ebédet, amit ráadásul nem én főzök, és mivel van egy nagyon finom zöldséges-húsos kajája az egyik közeli gyrososnak, ahol amúgy másfél éve nem voltam már, elmentem oda, és vettem olyat, aztán elfeleztem, ahogy régen, és így mára meg holnapra is lett olyan ebédem, amivel nem...

A diák késik tíz percet, majd amikor a hivatalos órakezdéshez képest 60 perc múlva becsönget a következő diák, akkor megsértődik. "Legközelebb akkor majd tíz perccel tovább maradunk" - mondja. Erre én elmagyarázom, hogy a 60 perc azt jelenti, hogy pont 60 perc áll rendelkezésre, tehát ha 5 percet késik, akkor 55 perces az óra, ha meg 10 percet, akkor 50 perces. "De sor volt a zöldségesnél" - feleli. Ez engem hol érdekel? Miért tartozik rám, hogy hol volt óra előtt? Ideért? Nem ért ide. Én itt voltam a megbeszélt időpontban? Én itt voltam. Van még kérdés? Nincs több kérdés. De ez mindenhol így megy, kozmetikusnál, fodrásznál, masszázson, pszichológusnál, bárhol. Megbeszéled, mikorra mész, és ha akkor nem vagy ott, akkor rád annyival kevesebb idő jutott, így jártál, majd legközelebb úgy szervezed az életedet, hogy odaérjél időben. Eszem megáll, komolyan.

Előre is elnézést kérek, biztos a lelkiállapotom tehet róla. (Konkrétan iszonyú csalódott vagyok, és közben szétvet a düh.) A következőt olvasom: "Sziasztok valakit érdekelne egy olyan könyv amit én és még 4 lány ír? Az a különlegessége, hogy minden napot toöbb szemszögből írunk le. Az a lényeg, hogy minél több like jöjjön össze vagy komment mert ha 4ünknek összesen összejön a 400 érdeklődő akkor lehet, hogy kitudjuk adni." 1. kérdés: A nagy mű is ilyen helyesírással fog íródni? 2. kérdés: Mitől lenne különlegesség, hogy egy napot több szempontból írtok le? Tudod te, hány ilyen regény íródott eddig? Annyit segítek, hogy nem kevés. Plusz egy: Három nap alatt öt lájk, nulla komment. Úgy tűnik, egymást tapossák az érdeklődők.

Ő király pasi, és nagyon magasak az elvárásai, és ha le is ad belőlük, akkor sem tudom megugrani, mert neki buta, nagymellű, szolizott (= narancssárga fejű) lány kell, és neki most már erre kell koncentrálni, nem hagyhatja magát letéríteni az útról*. Hát, remélem, megtalálja. Meg is érdemli. Én meg megint teljesen és félreérthetetlenül egyedül vagyok. Szerinte majd még beszélünk erről a témáról, meg csinálunk programot szombatra, de hát rohadtul meg lennék lepve. Ekkora alázás után? Not bloody likely. Remélem, van valahol egy pasi, aki szeretni fog, akit érdekelni fog, hogy én mit szeretnék, nekem mi a jó, és aki nem lesz elszállva magától, nem fogja azt hinni, hogy ő a világ közepe, és észre fogja venni, hogy baromi jól jár velem, ha megtart. Azt is remélem, hogy hamarosan keresztezik egymást útjaink. Nem azért, mert nagyon gyorsan akarok családot, elfogadtam, hogy erre vastagon rábasztam, egyszerűen csak nem tudom, van-e nekem kedvem és energiám ezekhez a köcsögségekhez. Meg azt ...