LizaGazdija

Tegnap, amíg én hótalpaztam, apu itt járt, és egy csomót dolgozott. Csak a leglátványosabb változásokat mesélem el: eltűnt a farakás az előszobából (!!!), és lett polc a galérián meg hármas konnektor, így most már tudok fent telefont tölteni, és nézhetek ágyból filmet a gépemen, ha akarok. Nagyon szuper az egész :) Mert megint sötétben kellett fényképezni. Amíg világos volt, nem jutott eszembe. De ugye, hogy szép így üresen? A tegnapi jókedv és lelkesedés mára elmúlt. Elég rosszkedvűen ébredtem. El kellett volna menni a boltba, venni alapanyagot a svéd mandulatortához meg az egybesült fasírthoz, de egyszerűen nem volt kedvem kimozdulni. Úgyhogy itthon fellelhető anyagokból dolgoztam: csináltam kókuszos sütit meg borsófőzeléket. Lett muffin alakú meg szívecskés muffin alakú, hátha felvidít. De nem. Viszont legalább finom volt. Aztán szomorkodtam, megírtam egy tonna óratervet, miközben az a kérdés járt a fejemben, mégis minek gürizek ennyit, tök felesleges, később elv...

Erre kellett összekapni magam sürgősségileg, mert semmiképpen nem akartam kihagyni. És sikerült. Tegnap elindultam, hogy veszek kamáslit (miután Tomitól elfelejtettem megkérdezni, elkérhetem-e az övét) meg színben az új kabátomhoz passzoló sálat és sapkát. Be is tértem az üzletbe, ahonnan amúgy a kabátom is van, és mindjárt a bejárat mellett megtekintettem a sapkaválasztékot. És kiakadtam. Rengeteg tök egyszerű vagy kimondottan csúnya példányt árulnak, még csak anyagukban sem különlegesek, viszont 4-6000 Ft-ba kerülnek. A többség 6000. Mit gondolnak, ki vesz sapkát ennyiért? Tényleg van ilyen? Csak mert én egy nadrágért sem szívesen adok ki ennyit, nem egy sapkáért. Hát az csak egy SAPKA!!! Kész, kiborultam. Annyira, hogy sálat és kamáslit nem is néztem, teljesen elfelejtettem, kimenekültem a boltból. Kicsit izgultam, sikerül-e felkelnem 3:30-kor, miután nem arról vagyok híres, hogy könnyen kelek, a busz meg 5:30-kor indult a Hősök teréről, és 5:15-re már ott is kellett le...