LizaGazdija

Még májusban elhatároztam, hogy május végén kilépek a telefonálós munkából, amit aztán nem tettem, mert közben megnyugodtam. Most viszont az van, hogy tök fáradt vagyok, és bár valamiért két szabadnapot kaptam jövő hétre a hotelben, úgy érzem, nem bírom megcsinálni azt, hogy hétfőn és kedden is elmegyek telefonálni ovi után, mert akkor semmire, de semmire nem lesz időm, amíg Bécsben vagyok, és különben is, nekem ez a munka csak és kizárólag stresszt jelent. Úgyhogy most azon gondolkodom, megmondjam-e nekik már holnap a műszak kezdetekor, hogy szeretném, ha ez lehetne az utolsó napom náluk. Akkor kedden az ovi meg a Skype közt lenne legalább időm pihenni egy kicsit, meg esetleg vásárolni meg főzni. Amúgy ha nem holnap lépek ki, akkor kedden, mert jövő héten tutira nem telefonálok, hanem örülök neki, hogy vége a hotelnek, plusz kipihenem az utolsó ovis órákat, azután meg már kezdődik a nyelviskola, hála az égnek, és többet nem fog beleférni a telefonálás. Szóval most nem tudom, mi legyen...

Ez volt az eddigi legkeményebb napom a hotelben. Megcsináltam 15 szobát a terhes kolléganővel, aztán átküldtek a másik épületbe, ahol amúgy lenni szoktam - délután 3-kor a 31 elutazós, kétágyas szobából még volt 16. Merthogy esküvő volt tegnap, és szinte minden vendég késői checkoutot kért, úgyhogy délben még mindenki a szobájában volt, akkor tudott elkezdeni dolgozni a kolléganőm. Nem tudom, miért nem hívott át már az elején, de mindegy is, a lényeg, hogy délután 3-kor 16 szoba brutális, két okból kifolyólag: 1. rajtam kívül mindenkinek 3-kor jár le a munkaideje (nekem 4-kor), és 3-kor nagyon nagy katasztrófa esetén is már visszafelé tartunk a főépületbe, és 2. nekem el kellett érnem a fél 6-os vonatot, és hát a siker erősen valószínűtlennek tűnt 3-kor. Végül az lett, hogy a végén hatan csináltuk egy darabig, aztán engem elküldtek, hogy elérjem a buszt, ami levisz a vonathoz. Nem tudom, a többiek meddig voltak még ott azzal a kb. 7-8 szobával, ami 4-kor még hátra volt, de biztos, hogy...