LizaGazdija

Nagyon rendesek voltak a Generalinál, kaptam mára időpontot, hogy köthessek betegbiztosítást, hogy kapjak tartózkodási engedélyt. Mert akinek nincs munkaszerződése, annak biztosításra adnak ilyet, vagy arra sem. Viszont nem kedv kérdése, hogy csináltatok-e ilyen papírt vagy sem, hanem az érkezésemtől számított 4 hónapon belül kötelező, és ha kicsúszom a négy hónapból, akkor - ahogy az egyik magyaros fórumon írta egyszer egy nő - büntike 50 és 250 euró közötti értékben, és senki sem tudja, mitől függ, hogy mennyi. Egy 3 évvel ezelőtti posztban egy itt dolgozó könyvelő arra biztatott valakit, tolja az ügyintéző orra alá a munkaszerződését, ami már nem érvényes, mert kilépett három héttel korábban, hátha nem ellenőrzik. Ezen elgondolkodtam, de végül úgy döntöttem, nem hazudok,  mert az csúnya, és ha véletlenül pont ellenőrzi az ügyintéző az infót, akkor még jól meg is büntet (ez is fent van a neten, szólnak jó előre). Jó lett volna ezt a tartózkodási engedélyt még akkor megcsinálni, a...

Egy egész reggelt azzal tölteni, hogy őrült módon keresem a nyomorult Meldezettelt, mert kell a tartózkodási engedélyhez, hatszor mélységesen elszégyellni magam, hogy csak sikerült elhagyni, amikor mindig annyira vigyáztam rá, mintegy tízszer átkutatni a szobát, de olyan szintig, hogy az íróasztalt meg a kanapét is elhúzom, beletörődni a sorsomba, kikutatni a netről, hogy az ingyenes fecni másolata mintegy 30 euróba fog kerülni, szidni magam, amiért képes voltam elhagyni - majd megtalálni egy olyan iratkupacban, ami a friss hivatalos postából áll, és két napja készítettem össze. Nem tudom, hogyan került oda, szeretném azt hinni, hogy két napja, az összeállításkor fogtam hozzá véletlenül. De azért ezt a reggelt... Eeeezt a reggelt... Pff.

Még a holland palacsintázáskor együtt pucoltuk az almát, és együtt sütöttük a palacsintát többek között egy olasz lánnyal, Erikával. Nagyon kis életvidám, folyamatosan mosolyog, teli van energiával, ennek megfelelően hemzsegnek körülötte az emberek. Pár hete egyszer már találkoztunk, akkor egy kávézóba ültünk be, és hozta magával öt barátját, akik mind olaszok. Nagyon érdekes volt, szeretem az olasz beszédet hallgatni, ráadásul az egyik sráctól láttam életemben először azt a megoldást, hogy a rántott húshoz lekvárt evett - állítólag finom. Tegnap aztán megint találkoztunk, most a Rathausnál néztük meg a karácsonyi vásárt. Mondta Erika, hogy elhívta néhány barátját - tizenhárom ember jelent meg rajta kívül :D És ez csak a bécsi barátai egy része. Nagyon komoly. Egy ekkora csoport ahhoz már túl nagy, hogy együtt nézzen meg egy karácsonyi vásárt, ezt be kellett látnunk, de a hangulat pazar volt. Gyönyörű a vásár kivilágítva, és jó hangulata volt a forralt borozásnak is, még ha a hőmérsékl...