LizaGazdija

Ugye, az nem lehet, hogy én egyedül fogok maradni?

A szamarancs olyan gyalázatos hangminőségben van fent a Youtube-on, hogy öt perc után feladtam. Mondjuk elég fárasztónak is tűnt, úgyhogy lehet, hogy normális hang mellett sem bírtam volna végignézni. Így aztán megnéztem két rész TBBT-t, majd rájöttem, hogy hát nekem van egy csomó ötödik évados Castle-öm, hát miért nem nézem azt. Úgyhogy megnéztem az évad első részét, és most lehet, hogy még a másodikat is, és imádom, és olyan jó egy év után újra Castle-t nézni! És közben nem is gondolkodom a nyomoromon. Király!

A reggelt úgy indítottam, hogy előbb az asztalomba, majd az ajtófélfába könyököltem bele egy-egy derekasat. A második esetnél le kellett ülnöm a földre, annyira fájt. Most van szép, színes könyököm, ami érintésre rendkívül érzékeny, és korlátozott mértékben hajlik. Váratlan vendégem még nincs, de két ekkora ütés után valami nagy durranásra számítok. (Csak annyit kérek, hogy kellemes meglepetés legyen.) Kimentem anyuékhoz, ahol is ebédeltünk, beszélgettünk, szóval elvoltunk. Jó volt. Miután hazaértem, ledőltem aludni, és ez nem bizonyult rossz ötletnek, mert ébredés után egészen normálisan éreztem magam. Végül elmentem sétálni a kutyával, ami jó szokott lenni rosszkedv ellen, ha a kutya jól viselkedik. Közepesen volt jó. Összefutottunk egy volt osztálytársammal, ugyanazzal, akivel a Dagályon, homokzsákpakolás közben. Érdekes, hogy soha nem jön szembe egyetlen jedlikes sem az utcán, csak ő egyedül. Most meg üldögélek itthon, egyedül, és ez nem jó nekem, de nincs mit tenni, ez jut. An...

„– (…) Ezért érdemes néha fára mászni. A lelki egyensúly miatt. Ha már nagyon kicsinek érzed magad, ripsz-ropsz, fölmászol egy fára, és minden rendben van!” Csukás István: Mirr-Murr, a kandúr Hmm, lehet, hogy tényleg ezt kéne? Egy biztos: Mirr-Murrt olvasnom mindenképpen kéne.

Soha nem fogom megérteni, hogy egyébként szép lányok miért csúfítják el magukat. Minek csináltat valaki akkora műmellet, amekkora a feje? Meg kacsaszájat? Ez miért jó? Nincs körülöttük senki, aki megmondaná nekik, hogy úgy szépek, ahogy vannak, ne tegyék ezt magukkal? Vagy van, csak nem hallgatnak senkire? Mekkora szerencsém nekem, hogy 1. nem olvasok női magazinokat, amik nagyobb rombolást tudnának végezni az önképemben, mint amekkora eleve adott, 2. sokan és sokszor mondogatják körülöttem, hogy amin lehet változtatni, azon az okosan evéssel meg a sporttal lehet, amin meg nem lehet, azon nem kell, 3. nincs pénzem arra, hogy összeszabdaltassam magam, 4. viszolygok a késtől, szikétől, tűtől, stb., ezért sosem lennék képes összeszabdaltatni magam.