LizaGazdija

Mivel Arany János idén 200 éve született, gondoltam, tőle választok verset mára, de most olyat, amit eddig nem ismertem. Ezt találtam, tetszik: Arany János:Juliska elbújdosása Egyszer egy kis leány mit tett fel magába? Azt, hogy ő biz' elmegy széles e világba, Elbujdosik messze, a határon végig, A mező párkányán leboruló égig, Túl a három nyárfán, a tanyákon is túl. Fele sem bolondság, mert már épen indul; Látszik, hogy korántsem tréfa volt a terve; Szegénykét, vajon mi indíthatta erre? - Hát bizony gyakorta megesik, nem újság A gyerek-szobában az ily háborúság: A fiú vagy lányka tisztjét megfeledi: Papa megdorgálja s a mama megfeddi, Sőt, ha nagy a vétség s nagyon rossz a gyermek, Az se hallatlan, hogy valakit megvernek, Azzal kényszerítik a maga javára, Melynek egy-két könnycsepp nem olyan nagy ára. A mi kis lányunkat vereség nem érte: De fájt neki a szó s megneheztelt érte; Félreül duzzogni, csinál képet, hosszút, Töri fejét nagyba, mikép álljon bosszút. Mellé sompolyog a ci

Szombat délelőtt 11-kor szálltunk fel Pestről, Amszterdamban kevés várakozás után felszálltunk a pekingi gépre, és otthoni idő szerint éjfélre oda is értünk Pekingbe, ahol ekkor vasárnap reggel 6 óra volt. Szóval elmaradt az éjszaka, ami nagyon furcsa élmény volt, főleg úgy, hogy nem tudtunk aludni a gépen, mert egyrészt nagyon zúgott, másrészt én a magam részéről mindig felriadtam félálomból, amikor lehúzták a vécét. 8-ra jutottunk ki a reptérről, Blanka szülei már vártak minket, és javasolták, hogy először menjünk el a piacra, ahová minden hétvégén kijárnak. Zseniális hely, minden van, de ezt szó szerint értsétek. Szerintem nem is lehetne olyat kitalálni, ami nincs nekik, és nyilván egy csomó olyan dolog is volt, amit vagy sosem láttam még, vagy csak képen, pl. sárkánygyümölcs.   A piacozás után hazamentünk, lepakoltunk, lezuhanyoztunk, fogat mostunk, ilyenek, de Ági és Zoli azt javasolták, ne feküdjünk le aludni, mert akkor nem fogunk átállni ottani időre, hanem menjünk váro

Voltunk vacsorázni, hogy megünnepeljük a hazatérésemet. Az ázsiai étterembe mentünk, én kínai kaját választottam, és hát nagyon elteltünk, mert óriási adagokat kaptunk. Még épphogy hazavonszoltuk magunkat valahogy, aztán javasoltam, hogy dőljünk le egy kicsit a nappaliban, mielőtt belevágnánk a képnézegetésbe meg a filmezésbe. Ezek után egyszer arra ébredtem fel, hogy Tomi kiveszi a csatot a hajamból, egyszer meg 3/4 1-kor arra, hogy nincs mellettem, úgyhogy elmentem lefeküdni, és valóban, ő már az ágyban aludt. Én ezek után ma reggel 9-kor keltem, ő meg még alszik. Komoly.