Anyuék
kedden hajnalban indulnak Nápolyba, pont ugyanabba a szállodába, ahol mi voltunk, és lesz egy-két dolog, amit mi láttunk, és ők is látni szeretnék. Ilyen Pompeii is, ahol a jegy mellé egy nagyon komoly útikalauzt adnak, amiben sorszámozva írnak egy oldalt mindent látnivalóról. Magyarul nyilván nincs meg a kasszának, csak angolul, és mivel azt szeretném, ha anyuék minden szavát értenék, akkor is, amikor már kiszívta a gondolkodási képességüket a nap, lefordítom nekik magyarra. Nekem bizonyos mennyiségű napon eltöltött idő után problélmát okozott ez a dolog, bár sokat segített, hogy mindent felolvastam hangosan magyarul, de a végén található függelék, ahol is definiáltak néhány latin művészettörténeti kifejezést, az horror volt, mert én a művészettörténethez tök hülye vagyok, úgyhogy nagyon erősen kellett koncentrálni, hogy felfogjam, mi van, és még úgy sem mindig sikerült. Szóval most ezt a fordításos dolgot találtam ki, remélem, elkészülök vele hétfőig, amikor utoljára nyílik alkalmam ...