LizaGazdija

A tegnapi couchsurfinges iszogatáson* volt egy spanyol srác, bizonyos Ruben, aki felvetette, hogy menjünk el a ma esti tűzijátékra. Mármint nem mi ketten, hanem sokan, de én is. Kayt is hívta, adott neki egy névjegyet, hogy Kay elérje, ehhez képest nekem személyesen írta be a telefonomba a számát, és kérte, hogy csörgessem meg, hogy a telefonján, amit amúgy otthon felejtett, megjelenjen a számom, és ma majd tudjon írni SMS-t, hogy mikor és hol találkozik a csapat. Aztán ma 3/4 4-kor felhívott, és mondta, hogy ő negyed órán megy le a partra, nem akarok-e csatlakozni. Mondtam, tök jó lenne, de muszáj fordítanom**. Azt mondta, ő legalább 7-ig lent lesz, menjek oda, ha úgy alakul. Én meg ki is gondoltam, hogy 6-kor befejezem a munkát, és lemegyek, bár fürdőruhát nem veszek, csak majd lábat áztatok, mert azért mégis. Aztán amikor felálltam a géptől, a következő gondolat fogalmazódott meg bennem: "Hülye vagy te teljesen? Csettint, te meg rohansz? Hányszor csesztél már rá erre? Szó sem...

Akartam jelentkezni egy banki melóra, call centeres munka, tehát nothing too fancy, "semmi küli". Na, a mai couchsurfinges összejövetelen volt egy magyar srác, aki már megtette, ugyanehhez a bankhoz akar bekerülni. 5 körös állásinterjú van, 5 évre visszamenőleg leinformálják, minden munkaadóját felhívják, akinél ez idő alatt dolgozott, és valami irdatlan mennyiségű papír kell. Megismétlem: call center. Telefonálni kell. Izé. Lehet, hogy akkor én nem jelentkezem. Sebaj, így is van négy álláshirdetés, amire még most írni akartam, a couchsurfing után, de leragad a szemem, úgyhogy ezek reggelre maradnak. De izgi dolgok - sushi étteremben eladó/pincérnő heti 5x5 órában, 10-től 3-ig, németes call center egy online szerencsejátékos cégnél, fordítóirodánál aktakukac, valamint taxicégnél call center. Szóval most alszom egyet, aztán nekilátok, aztán fordítok, aztán megpróbálom reprodukálni a cominós hajókázáson tapasztalt ftira töltelékét, amit rizzsel fogok megenni. És közben nem érte...