LizaGazdija

Ez az a film. Rendelhető Amerikából 20 illetve 30 dollárért. Azt hiszem, elkezdek reménykedni, hogy most karácsonykor is megy majd a tévében, én meg felvehetem videóra :)

a latin-amerikai filmfesztivál örömére salsa minibérletet. Tök jó :) Ma vagy szerdán el is megyek megnézni az órát, szerencsémre a Blahánál van, úgyhogy még utazni sem kell. Vagy alig. Úgy nézem, ide is csak olyan cucc kell, mint bármelyik másik táncórára. Hurrá!

esett meg, hogy Liza nem menekült el Bence elől. Még simogatni is hagyta magát. Szeme se rebbent, amikor Bence időnként belé rúgott (továbbra sem néz a lába elé, csak úgy szalad). Egyszer mordult rá a gyerekre, mégpedig akkor, amikor Bence átrongyolt az eddig beteg lábán. De a morgással egy időben már fel is pattant és arrébb ment. Gyerekkompatibilis lett a kutyánk :)

nem fogok unatkozni. Rittyenteni kell két előadást a németes államvizsgára. El kell olvasni egy nyomi történetet, és kérdéseket kell kiagyalni hozzá, amiket majd szerdán fel lehet tenni a szemináriumi csoportnak. Ha olyanom lesz, esetleg kimegyek a Vörösmarty térre, ahol megnyílt a karácsonyi vásár. Persze minden évben ugyanolyan, sőt minden évben nagyon drága, de hátha látok valakinek valamit, ami belefér az idei alacsony költségvetésbe. Az a tervem, hogy kevés pénzből ötletes leszek. Vagy sikerül, vagy nem. Közben még órát is tartok. Egyet vagy kettőt. Érdekes, amikor megbeszéljük, hogy hétfőn óra lesz, de addig még keres, és nem keres, és valószínűleg nem is jön holnap. 

Ha nekem gyerekem lesz, gyereknek fogom öltöztetni. És nem kap magassarkút legalább tizenkét-tizenhárom éves koráig, de ha olyan lesz, mint én voltam, tizenöt évesen jelenti majd be először ilyen irányú igényét. De hogy háromévesen nem fog magassarkúban bukdácsolni, az is tuti. Egyébként erre a képre találták ki azt a szót, hogy weird.

olyan sokk ért, hogy még szombatra is nehezen hevertem ki. Tomi mondta is anyunak, hogy többször újra kellett engem indítani, mire ismét működőképessé váltam. Hmm. Van benne valami :) Tomi persze legtöbbször azt javasolja, hagyjam a francba, ha valami ilyen sokk ér, de az nem én lennék. Amikor ma elmeséltem anyunak, ismét felzaklattam magam, és megint vagy egy órát rugóztam rajta. Azt hiszem, az a megoldás, hogy nem kell nekem mindent érteni. Tegnap óta egyébként fáj a bal kezemen a hüvelykujjam kivételével minden ujjam. Meg a tenyerem. Hidegben igazán durván. Így aztán most kesztyűt hordok. Tomi szerint akár ínhüvelygyulladásom is lehet. Az nagyon jó lenne, mert a bal kezemmel írok. Legyen inkább valami más! Liza már nem zoknis kutya, mert már nem nyalogatja a lábujját. A gyulladás lement róla, de sajnos a körme deformálódott, most hülyén áll :( Persze nem szólok inkább egy szót sem. Inkább ez, mint az a horror, ami kinézett nekünk két hete. Most viszont tüzel. Ez annyira nem macerás,

Megvan az Eper és csokoládé :) Hurrá!  A következő napokban-hetekben tehát a következő filmeket KELL megnéznem: Charlie Brown karácsonyi epizódjai (talán két darab), Karácsonyi szerelem (Melissa Gilbert --> Laura Ingalls, ki más?), Charlie és a csokigyár (1971-es változat Gene Wilderrel), Pillangó hatás, Ragyogj, Az illuzionista, Stanley (aki a szerencse fia), Családom és egyéb állatfajták, Twilight (ajánlásra). Ha ez mind megvan, akkor menni KELL moziba, és akkor jön a többi: Karácsonyi ének, Koccanás, Fel!, Az időutazó felesége. Távlati terv még az Aliz Csodaországban Tim Burton-féle változata, ami majd 2010-ben jön a mozikba. Azt hiszem, filmes ügyekben ennyi. Ja, és ki kell deríteni, mi volt a címe annak a zseniális görög-magyar koprodukcióban készült filmnek, amit tavaly december 24-én hajnali egy és három között láttam, mert az nekem kell, azt meg akarom nézni még sokszor, és a barátnőimnek meg az anyukámnak is meg szeretném mutatni, annyira zseniálisnak tartom. Mindjárt megke