A napom
A tegnapi 5 óra után mára 9 órát aludtam, és elsőre úgy tűnt, ezzel segítettem is magamon. Délelőtt ingatlanos szerződéseket olvasgattam németül meg angolul, aztán elmentem a Stephansdomhoz interjúra. Németül és angolul is kellett beszélni, és a végén azt mondta a nő, továbbküldi az anyagomat a céghez, ahová fordítót keresnek, de nekik tapasztalt ember kell, szóval nem biztos, hogy engem fognak választani. Hát, majd kiderül. Én örülnék. Fordítás lenne, amit szeretek, ugyanakkor új kihívás, ami izgalmas lenne. Délután ledőltem 3/4 órára, aztán 1 és 3/4 lett belőle. Biztos az esős idő teszi. Aztán estére kaptam egy e-mailt, hogy menjek interjúzni hétfőn 3-ra. Szépséghiba: hétfőn 3-kor épp az első munkanapomat fogom tölteni a szerencsejátékos cég pénztárában. Nem kicsit csikorgott a fogam, mert ezt a második munkát nagyon-nagyon szeretném. Jó, itt is hirdetéseket kéne böngészni, mint Máltán, és azt Máltán nem szerettem, de óriási különbség, hogy itt nem heti 40 órában, csak 20-ban kéne ez...
