Olyanokat álmodtam, de olyanokat... Mentem hazafelé, valami olyan helyre, ahol panelek vannak, és amivel egyszer nagyon régen már álmodtam. Rám szállt három srác, és hiába menekültem be a házba, ami belülről úgy nézett ki, mint anyuéké, hiába zártam be nagy nehezen az összes zárat (ami meg mind itthon van), mert valahogy nem sikerült, nem fogott a kulcs, vagy nem tudom, de simán rám nyomták az ajtót. Erre felrohantam a lépcsőn, és megpróbáltam bezárni a másik ajtót, de az sem sikerült, mert túl erősen nyomták a túloldalról. Aztán kijött apu a spejzből, de nem apu volt, hanem Piton professzor, ami annyira durva, hogy még álmomban sem értettem, hogyan történt. Nem tudom, mit csináltak vele a fiúk, de nem nagyon tiltakozott, faarccal nézett, ahogy Piton professzor általában szokott. Aztán meg lettek valami sünik egy új álomban. A földön mászkáltam négykézláb, ami abszolút nem jellemző rám, és mindenfelé sünik voltak, és igyekeztem nem beletenyerelni-térdelni egyikbe sem. És felfedezte
