Hétfőn vagy kedden beszéltem le egy pasival, hogy vele jövök haza ma, mert vonat- és buszjegy már csak csillagászati árban volt, és a telekocsival esély lett volna akár 8-ra hazaérni, ami király lett volna, mert olyan korán még sosem jöttem meg Bécsből munka után, valamint volt lehetőségem töprengeni, hogy vásárolni menjek rögtön hazaérkezés után, vagy megvegyem a nővérem férjének felhasználatlanul maradt jegyét, és rohanjak el a Red Hot Chilli Peppers koncertjére. Úgy volt, hogy 5-ig dolgozom, a pasi meg fél 6-kor indul Bécs egy olyan pontjáról, ahová pont 30 perc alatt lehet odaérni, ha szerencsém van. Írtam is neki, hogy egy max. 10 perces késés belefér-e, mondta, igen. Szuper. Munka után rohantam, mint a nyúl, rajtam egy csomó pakk, aztán 15 perc rohanás után közölte a telefonom, hogy ja, amúgy kaptam egy SMS-t, még tegnap küldték. Kösz. SMS tartalma: elromlott a kocsi, nem megyünk ma sehová. Juhú! Mivel a telefonomon nem alkalmas a böngésző pánikszerű netezésre, hazarohantam (