Nemcsak nyüszíteni szoktam ám
Néha sétálok is Marcival. Például tegnap este. A Duna-parton, mert azt mindketten szeretjük. Meg ott mindig érdekeseket látni, például ugye a vérszomjas varjakat. Vagy a megáradt Dunában horgászó pasit. A megáradt Dunában amúgy tilos horgászni, és ezt még én is tudom, pedig én meg a horgászat aztán távol állunk egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. De ez még nem is annyira furcsa, mint az, hogy a hülyéje egyszer csak kirántja a zsinórt a vízből, a végén ott lengedez a horog, és konkrétan ezt az egészet bevágja az emberek közé, akik ott sétálnak mit sem sejtve a sétányon. Én reagáltam legfurábban, mert konkrétan kvára megijedtem, és a kezemmel próbáltam védeni az arcomat, nehogy letépje a horog, majd amikor észrevette magát a pasi, és megfogta a horgot, akkor egymásra bámultunk, majd belőlem kijött a következő, elég hangosan: "Basszus! Hát ez nagyon durva! Azta!" Nem válaszolt. Szerintem ő is érezte, hogy kicsit gáz, amit csinált. Meg aztán olyat is láttam, hogy egy szerencsét...