LizaGazdija

Megkezdtem az egyik könyv újraolvasását, ma meg is csináltam a negyedét. Röviden: oh, boy. Ez még mindig nem a kedvenc részem. Amikor először olvasom újra a napi adagot (most 60 oldal Wordben), akkor még tök jó, de amikor egy-két óra múlva másodszor is nekiállok... Jóból is megárt a sok. Folyamatosan kajákról álmodozom, nem tudom, mi van velem. Én miért vagyok ennyire éhes? Ma mindenesetre finomat sikerült alkotni, chilis babot töltöttem kaliforniai paprikába, a tetejére tettem sajtot, és megsütöttem. Persze nem saját ötlet alapján, de hát annyi baj legyen. A lényeg, hogy tök jó. Tegnap vettem túrót meg epret, és tegnap meg ma csináltam délutánra krémtúrót egy-egy kiskanál mézzel. Nagyon fura itt a túró, ízre is, állagra is. Azért ehető, de már most arról ábrándozom, hogy hétvégén veszek otthon normális túrót, a fagyasztóban még van egy csomó fagyasztott meggy, és úristen, milyen jó lesz nekem. De most komolyan, én miért vagyok ennyire éhes? Mivel február 2. van, és a medvék meg

ma eddig király a nap. Már két helyről írtak, hogy nem tartanak rám igényt. Juhú! Kva ijesztő ez. Nem a két elutasítás (bár az is elég depresszív), hanem az elmúlt egy hónapban történtek. Pályázgathatok egész nyugodtan, munkám ettől még nem lesz, úgy látszik. Nem tudom, mit kellene még csinálnom. Legszívesebben elhúznék egy lakatlan szigetre, és vissza se néznék többet.

Anyuval ketten mentünk, ő az S-re (19 km), én az M-re. Reggel indultunk Pestről, de elég jól kezdődött a történet, mert kiderült, hogy rosszul emlékeztem, és nem a Népligetből megy a busz, hanem a Stadionoktól, és hát hiába voltunk ott a Népligetben időben, a Stadionokhoz úgy sem értünk át időben, hogy apu átvitt minket kocsival. Mindig megnézem még program előtti este, de legkésőbb indulás előtt, hogy tényleg akkor, tényleg ott, stb. kell-e lennem, és most is ez volt a terv, csak épp nem volt net. Úgyhogy így jártunk. Végül is azért csak odaértünk, csak így nem 8 óra után kicsivel, hanem negyed 10-re (kicsit késett a busz), de azért 3/4 10-kor tudtunk rajtolni (10-ig lehetett). Elég kemény túra volt. Nem annyira az útvonal volt benne a durva, szerintem az önmagában egyikünknek sem lett volna túl megterhelő. Az volt a nem semmi, hogy az erdőben _végig_ sár és jég váltakozott, de ilyen bokáig érő sár meg tükörjég. Volt, ahol a változatosság kedvéért a sár alatt volt a jég, de ált