LizaGazdija

A Subba szív iwiw-et minden héten megnézem, és az egyes szereplők adatlapján rákattintok a közös ismerőseink gombra. A mai első alanynál ki is adott egy nevet, amit még életemben nem hallottam. Megnéztem az ő adatlapján is felül, hogy komolyan ismerősöm-e, erre mondja, hogy jelöljem ismerősnek, ha akarom. Ez megkattant.

Még nem értem a végére, de már csak 80 oldal. A fordítás gyorsan elromlott, igen-igen durva dolgok vannak benne, pl. "kényszerítettem magam, hogy mosolyogjak/elforduljak/felálljak", "elfordult az ajtógomb", "fáradságot éreztem", "éreztem, hogy ahogy hozzáérek, megremeg", "bogarat ültetett a fejébe", "csak nem szerzett egy betegséget?", "úgy nézett le rám Isten, mint a fejembe vert szög", "kezdett esni az eső", "kezdte elpakolni a fonalakat", "megengedtem magamnak a mosoly fényűzését", valamint a férfi főszereplő rendszeresen "sikolt", és a nála 25 évvel fiatalabb női főszereplőt gyakran szólítja "nővérem"-nek. A hátamon feláll ettől a szőr, és nem értem, miért kell ezt tenni Joanne Harrisszel. Döbbenetes. A történettel kapcsolatban is van problémám. Nem nagyon szeretem a 19.-20. századi hősnőket, akiknek fő tevékenységi körük, hogy a kandalló mellett ülnek és migrénjü...

A piros betta nincs jól, ezért Tomi kivette az akváriumból, és beköltöztette a vázába. Reméljük, magához tér, és visszamehet. (Első ránézésre amúgy az ikrázás körül van valami gáz, de nem tudunk neki segíteni, csak szurkolhatunk.) Rozi valamilyen oknál fogva retteg a szép színes ülőrúdtól, amit drágáért vettünk, és csak az egyik rúdon hajlandó üldögélni egész álló nap. Kis csellel elérhető nála, hogy bejárja a kalitkát: különböző tereptárgyakon jégsaláta darabkáit kell elhelyezni, és már megy is, mint a meszes. Valamiért nem iszik, és nem is iszik, amit nem értek, de jó lenne, ha nem csinálná. Most mindenesetre alszik, és amilyen pózban teszi ezt, reggelre kegyetlenül fog fájni a nyaka. Amikor hazafelé ballagtunk a bevásárlás után a kocsitól, a nemrégiben tönkrement és azóta zárva tartó gyorsétterem előtt egy hatalmas, barna patkányt láttunk, amint egy pocsolyából iszogatott, majd berohant a mi kapualjunkba. Méla undor fogott el, hiába minden igyekezet a L'ecsó és a Cincin lovag al...