LizaGazdija

  Tolmácsolom a fejet: "Milyen tejföl? Én azt sem tudom, mi az, hogy tejföl, gazdi." De hogy még a feje búbja is olyan :D Kár, hogy még nem voltak fényképezős telefonok, vagy egyáltalán mobilok, és a fényképezőgép is filmmel ment, amikor Liza hozzánk került - lett volna mit fotózni, voltak neki egy tejföl ellopásánál sokkal meredekebb húzásai is. Hogy mást ne mondjak, a karácsonyi asztal ripityára tördelése (jó, maga az asztal maradt, de semmi, ami rajta volt, nem úszta meg*) vagy a lakás összes ajtajának módszeres tönkretétele csodaszép sztorik. Mázlista kutya, róla nincsenek kompromittáló képek :) Viszont vannak sportosak.   Itt éppen egyik kedvenc időtöltése közben látható: kirándul. Repülve. És földig ér a nyelve, mert ő volt a csoport állandó kísérője és mindenki gondviselője, ezért általában kb. kétszer tette meg azt a távot, amit mi csak egyszer.  Semmi baj nincs egyébként, csak az elmúlt napokban sokszor eszembe jut mindkét kiskutyám. Egy csomó vi

Decemberben szomorkodtam, amikor észrevettem, hogy bezárt a két házzal arrébb található zöldséges, ahol pedig szerettem vásárolni, amíg itthon laktam, már csak azért is, mert mindig volt zöldalmájuk. (Talán nem mindenki tudja, de a kedvenc gyümölcsöm a zöldalma, annak minden nap lenni kell.) Most arra jöttem haza, hogy megint kinyitott. Nem egészen ugyanabban a formában, mert mindenfélét árulnak, pl. tele a bolt húsvéti csokinyulakkal, de azért még mindig zöldségből meg gyümölcsből van a legtöbb. És nem drága. És van zöldalma  ❤, ráadásul nem 150-200 Ft darabja, hanem 490 kilója, hurrá! Azt kicsit sajnálom, hogy nem a régi banda jött vissza, mert kedveltem őket, és elég nehéz lehet nekik, de hát nem lehet minden tökéletes. A lényeg, hogy megint ott a bolt. Ma tesztelem is a zöldalmájukat (ha el nem felejtem).