LizaGazdija

Van a csoportomban egy pasi, aki nagyon jófej, kedves meg minden, de olyan bántó tud lenni időnként, hogy az elképesztő. Valamiért hatalmas poénnak érzi, hogy van szex, és vannak ebből élő emberek (most itt a pornósokra kell gondolni)*, úgyhogy imádja ennek megfelelően kiforgatni az ember szavait, főleg azét, akivel párban dolgozik. Egy idősebb nő mellett ült már egy ideje, akit folyamatosan húzott ezzel-azzal, és időnként rettentő udvariatlanul tudott hozzászólni. Többször kértem tőle mosolyogva, hogy barátságosabban kommunikáljon, de valahogy nem értette, mire gondolok. Azt mondjuk nem értettem, a nő miért nem ül el mellőle, amikor szemmel láthatóan nem esett jól neki a pasi stílusa, de mivel ugye már nem tízévesek, állandó érvényű ülésrendet nem nagyon alakíthatok ki, hát azzal próbáltam segíteni, hogy időnként megcsereberéltem a párokat, és ilyenkor a pasi elkerült a nő mellől. Most a héten elértük mindennek a tetejét. Voltak valami kérdések arról, ki mit milyen gyakran csinál. A

Van nekem egy szintetizátorom, amit 8-9 éves korom körül a Jézuska hozott karácsonyra. Bár anyu úgy emlékszik, alig használtam, valójában rengeteget játszottam rajta, és még meg is lepődtek, hogy új zenéket szereztem, nem elsősorban már létezőeket játszottam. Egy idő után mégis felkerült a padlásra, talán azért, mert elromlott néhány billentyűje. Most lekerült, mert Matyi zongorázni szeretne, és gondolták apuék, hogy a szintetizátoron jól ki tudná próbálni, tetszik-e neki a dolog. Hát, tetszik neki. Az sem zavarja, hogy apu nem tudja megszerelni a billentyűket (pedig mindig mindent meg tud, tehát amit nem, arra tényleg keresztet lehet vetni), nagy vidáman pötyörészik, és olyan elmélyülten, hogy az valami egészen ennivalóan aranyos. (Mesét is úgy hallgat, készült is róla kép, lehet, hogy majd megmutatom.) Ki is találta, hogy ilyet kér a Jézuskától. Tegnap viszont nagy csalódás érte: hiába zenélgetett mély révületben, mégis haza kellett menni anyuéktól, tehát fel kellett állni a szinte