LizaGazdija

Most fejeztem be a hímzést, most tettem keretbe a képet, most visszük le Lizát, most kezdek sütit gyártani. És egész nap csak hímeztem, hazaérkezés óta összesen 3 órát nem ezzel foglalkoztam, ebből egy órát tanítással töltöttem.

Az esti séta végén találkoztunk a házban lakó tacsival, akit nem annyira sétáltat a gazdája, mint inkább elkísér sétálni, a kutyán ugyanis nincs póráz. A tacsi odajött Lizához, megszagolta, mire Liza visszaszagolt, és egy mukkot sem szólt mindeközben. Hatalmas előrelépés ez ahhoz képest, hogy egy évvel ezelőtt még minden kutyának üvöltve esett neki. A szőr most is felállt a hátán, de már csak akkor, amikor eljöttünk a tacsitól, és hamar megnyugodott akkor is. Okos, jó kutyám van, ez a helyzet.

Muszáj lejegyezni legalább egyszer, mert elfelejtem. Tanítás után rumaromát kell szerezni, valamint ajándékzacskót, lehetőleg megfelelő méretűt. Ezek után el kell menni a képkeretezőhöz a hímzés eddig meglévő részével, és venni kell köré szép keretet fából. Ha ez megvan, haza kell jönni, és a mazsolát be kell áztatni a rumaromába, hogy majd délutánra megszívja magát a sok kis ijedt arcú szőlőszem. Ha ez megvan, be kell fejezni a hímzést, bármily fájdalmas lesz is ez, bármily motiváltalan legyek is addigra. A hímzést lehetőleg be kell fejezni 3-ra, mert akkortól megint tanítok, és ha tanítottam, már csak egy órám lesz itthon, mert nagyon szeretnék végre jazzre menni. Mivel attól tartok, fél év alatt a középhaladók akkorát haladtak, hogy az behozhatatlan számomra, meglátogatom a kezdőket, ők valószínűleg még nem szárnyalták túl azt a szintet, amin én stagnálok. Ha hazaérek, meg kell csinálni a két sütit. Az előkészületek sütinként mintegy tíz percet vesznek majd igénybe, azonban a golyók

Miután vasárnap éjfélig kifújtam és megdíszítettem három tojást, majd hajnali 2-ig voltam ébren, hétfőn 11-kor sikerült felkelni. Ekkor Tomi meglocsolt, amiért kapott díszített meg csokitojást, aztán megdíszítettünk egy további tojást, hogy megmutathassa, a csiszolójával milyen pöpecül könnyen-gyorsan tojást lyukasztani, és tényleg. Mivel mindkét maradék tojásnak volt valami kis furcsasága, ezt a reggel készültet kapta apu a locsolásért, a másik kettő meg dísz lett itthon. Nem is olyan rossz ez, két locsolással megúszom a húsvétot minden évben. Persze sokáig irigyeltem az osztálytársnőimet, akikhez minden évben kivonult 4-5-6 osztálytárs, és alaposan meglocsolták őket talán slaggal, de lehet, hogy szódásszifonnal, már nem emlékszem pontosan. Mindig úgy éreztem, az is a kiközösítettségem egyik jele, hogy hozzám sosem jönnek. Aztán megláttam a dolog jó oldalát: én nem kapom meg az esélyt egy jó kis megfázásra minden egyes húsvétkor. Egyre ígértük magunkat anyuékhoz, de fél 2-re értünk od