A legjobb a gyerekszáj
Nyilvános vécé, a csempén valami ragasztómaradék. - Az mi? - Szerintem ragasztó. - Megfogom. - Inkább ne fogd meg, az a tuti. - Miért van itt a tuti? Eltartott pár másodpercig, utána nehezen tartottam vissza a nevetést. - Kérek kenyeret az enyémből. - Zsemle van. - De én kenyeret kérek. - Anyáéból* jó lesz? - Nem, az enyémből! - De már mondtam, hogy nincs most itthon. Mit csináljak? - Hozzál! :D Végül is megtalálta a kézenfekvő megoldást. (Nem hoztam.) *Én gluténmentes kenyeret eszem, ő is rászokott. Eleinte nem örültem, de aztán elengedtem ezt a problémát, mert eszik mellette mindenfélét, amiben van glutén, plusz az oviban reggelire mindig valamilyen péksütit kapnak, szóval nem lehet ebből gondja. Már hazaért, levette a téli hacukát, de jönni szeretne velem cipőt venni (nekem). Elkezdem visszapakolni rá a kinti nadrágot, pulcsit, kabátot, stb. Azt mondja: - Már... már... már... már, már, már, már... Ezt nagyon sokszor, míg végül elnevetem magam. Erre ő sírva fakad: - Nem tudom kimonda...