Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október 15, 2013
Azé' rendesen be lehet ám csavarodni az egyedülléttől is, mint a mellékelt ábra mutatja. 9 és fél hónapnál járok. Lassan években mérhetem, tök jó lesz.

Ölelés

Az ölelés világnapja is ölelés nélkül telt. That's how I rock! Ugyanitt az életben látottak és a könyvemben* olvasottak alapján arra jutottam: na, ezért nem kell fűt-fát ölelgetni meg fogdosni, akkor nem lesz félreértés, viszont egyértelműen ki fog derülni, ha valaki akar valamit a másiktól, amennyiben csak ebben az esetben kezdi majd ölelgetni meg fogdosni. Lehet egyébként, hogy tényleg ufó vagyok, és valami másik bolygóra kellene költöznöm. *Már csak 70 oldal! Még ezen a héten a végére érek, aztán kezdhetem letisztázni, ééés nem kizárt, hogy két hét múlva, október végén tényleg el tudom küldeni a kiadónak, ahogy terveztem!

Mi az abszolút csalódás?

Amikor szörnyen álmosan felmászom a galériára, örülök, hogy van egy órám és hét percem aludni, mielőtt el kell indulnom edzésre, majd amikor be akarom állítani a telefont ébresztőre, kiderül, hogy valójában pontosan hét percem van aludni, ugyanis egy órával később van, mint hittem. Persze ismerünk engem, nyilván lefeküdtem, végül is összesen 15 percre, kockáztatva, hogy elkésem edzésről. De annyira jó vagyok, hogy még csak el sem késtem, pedig ráadásul gyalog mentem.

"Light"

Akkor elmesélem, miért nem szeretek semmit, ami light, kivéve a light kólát (amit viszont nem ihatok, ezért nem is iszom). Én amondó vagyok, hogy ha valamit csinálunk, azt csináljuk rendesen. Főleg a mozgásban. Ha kirándulunk, akkor kiránduljunk, ne csak egy hegytetőt sétáljunk körbe. A pilatest akkor kezdtem kevésbé szeretni, amikor a csoport egy része rákezdte, hogy ne nyolc lábemelés legyen, hanem inkább csak hat, ne tízféle gyakorlat legyen egy órán, hanem csak nyolc, és egyébként is, a hullapózra* ne csak egy perc jusson, hanem tíz. Amikor erre az volt a válasz, hogy tényleg csak hat lábemelést csináltunk, tényleg csak nyolcféle gyakorlat volt, és tényleg tíz percet szántunk a hullapózra, akkor többet nem mentem pilatesre. Mert én azért mozgok, hogy elfáradjak. A konkrét esetben azért fizetek súlyos pénzeket, hogy úgy érezzem, mozogtam, nem azért, hogy arccal lefelé feküdjek a padlón tíz percet. Mindig megrémülök, amikor egy-egy rendesen odacsapós step után felveti egy-egy lány,