Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: február 21, 2014

Péntek

Ma hat órám lett volna, ebből négyet lemondtak, ebből kettőt az óra kezdetének időpontja után három perccel. Szóval pénzügyileg nem volt annyira jó nap. Viszont láttam pár HIMYM részt, ami jó volt, és a tervezettnél korábban tudtunk találkozni Rékával, ami szintén jó volt. Elmentünk kicsit vásárolni, aztán beültünk a Cserpesbe, és jó nagyot beszélgettünk. Meg kaptam felvidító ajándékot Tomitól, és Marci kutyát is láttam kb. két hónap után. Nem tudott hová lenni örömében, amikor meglátott :) Mármint a kutya. Amúgy meg kicsit mocsarat érzek magamban, vagy magam körül, amibe kicsit belesüppedtem, de szorgosan hajtogatom magamban, miért nem lenne jó, ha nem úgy lenne, ahogy most van, és akkor az valamennyit segít.

Az első "nem vagyok elég szép"-élmény

Alsós voltam, elsős vagy másodikos, és iskolai farsang volt. Anyu csinált nekem balerinaruhát, mert arra vágytam: fehér harisnyám volt, a művészi tornán hordott, rózsaszín tornadresszem, a "mandulacipőm" (nem tudom, miért a mandulára emlékeztetett), és anyu csinált nekem krepp papírból tütüt. Úgy éreztem, tök jó a jelmezem, elégedett voltam a tükörképemmel. Aztán a farsangi "buli" egy pontján meg kellett szavazni a legszebb jelmezt. És én egyetlen szavazatot sem kaptam, pedig huszonnégyen voltunk az osztályban. Mindenki a szép lányokra szavazott, akkor is, ha nekik bolti jelmezük volt, amiről úgy éreztem, nem lehet olyan jó, mint az otthon összerakott. Ez nagyon fájt nekem. Ekkor éreztem először, hogy én nem vagyok elég szép, úgyhogy elvonultam a terem egyik sarkába, leültem a földre, és ott sírtam, amíg az egyik tanító néni oda nem jött, és meg nem próbálta megmagyarázni, hogy az én jelmezem is nagyon szép, de hát ezt akkor már mondhatta a nulla szavazatom mellé.

Napi sajtószemle

Ukrajnáról direkt egy szót sem. Ijesztő. Nem annyira szeretem az Index filmkritikáit, de ez tök jó. Ilyen szövegek vannak már a felvezetésben is: "Dől a láva a debilekre", "A Pompeji 3D-ben a legjobb alakítást a vulkán nyújtotta, igaz, neki nem voltak debil párbeszédei." Aztán ez folytatódik a cikkben is: "[A főszereplő m]ár útközben beleszeret egy gazdag pompeji lányba, Cassiába (Emily Browning), mert mindketten imádják a lovakat, hősünk például egy mozdulattal ki tudja törni a nyakukat." Meg: "[valami előkelő pasas] kőkeményen hajt Cassiára. Módszerei újszerűek, nem virágokat küldözget neki, hanem kilátásba helyezi, hogy megöli az egész családját." Úgyhogy ma már nevettem. És azt is bebizonyították a kutatók, hogy igaz a mondás, ami nálunk otthon járja, miszerint a kutya is ember. Nézzétek ezt a cikket! Ettől a cikktől most megint úgy érzem, hogy nagyon kell egy kutya. De nem lesz, csak ha már lesz párom, akivel közösen vállaljuk. De jó i