Augusztus 20.
Ma van Szent István, az új kenyér, az alkotmány meg a nemzeti összefogás ünnepe. Kinek mi. Anyuval és Gabival felmentünk a Várba, és végigjártuk a Mesterségek Ünnepét, ami idén már 24. alkalommal kerül megrendezésre, tegnaptól vasárnapig tart. Minden évben voltunk rajta anyuval, már persze az első alkalmat kivéve, amikor még nem éltem, bezzeg anyu már akkor is megnézte. Az eddigiektől eltérően idén a Lánchídon csak magyar zászlók vannak, EU-s nincs sehol, valamint idén óriási hangszórókon keresztül mindenféle ünnepi műsorokat voltunk kénytelenek nyomon követni, amelyekben volt egy kis hittérítés itt, egy kis történelem oktatás ott. A program viszont tök jó volt, mint minden évben. Idén a hagyományt megszakítva nem gyrost ettem, hanem kenyérlángost. Gyros amúgy nem is volt. Tomi kapott gigantikus méretű kürtőskalácsot, hát elég gnóm kinézete lett, mire hazaértem vele. Én kaptam egy rugón ringatózó boszorkányt seprűvel, közösen pedig kaptunk egy Édes Otthon feliratú ajtón lógót, valamint