LizaGazdija

Tomival sosem unatkozunk. Kedden délelőtt chilis babot főztem. Amikor a hagyma és a hús már jó volt, kibontottam a babkonzervet, de mielőtt beleöntöttem volna a tartalmát a fazékba, letettem a mosogató szélére, hogy még egyet keverjek a hagymás húson. A konzervdoboz megcsúszott, elindult bele a mosogatóba, én meg utánakaptam. Sikerült is tenyérrel beleérni a fedelébe, annak is a rücskös, borotvaéles szélébe. Jó mélyen, úgyhogy dőlt a vér, én meg frászt kaptam. Nem nagyon bírom a vért. Tomi szerencsére sebellátásban is profi, úgyhogy megmentett. A kezem még most is baromira fáj, ha véletlenül teljesen kinyitom a tenyeremet. Intéznivalónk akadt Pesten szerda délelőtt, úgyhogy kedden este felbuszoztunk, a szüleimnél aludtunk, aztán apu reggel elvitt minket a dolgunkra. 8-ra volt időpontunk, oda is értünk 7:40-re, ehhez képest 8:30-kor kerültünk sorra. Ekkor már eléggé izgultam, mert 9-ig volt időnk maximum, és 10-kor már indult a telekocsi a város túlsó végéből Bécsbe. Végül időben vé

Az egyik kedvenc írónőm. A képen meg az egyik kedvenc könyvem látható. (Filmben valami borzalamasan rossz, ezt sajnos hozzá kell tennem.) Szabó Magda megünneplésére még idén megnézem a kiállítását a PIM-ben, és remélem, belefér az is, hogy olvassak tőle valamit. Már nem sok van, amiből válogathatok, lassan az életműve végére érek. Jó, ez nem igaz, vannak versei és drámái is, de ezt a két műfajt annyira nem kedvelem, ezeket nem feltétlenül célom elolvasni, a regényeit nézem. De azért még regényből is akad néhány olvasatlan. Hajrá nekem.