LizaGazdija

Lerner musicalje 1956-ban debütált New Yorkban. Eliza Doolittle szerepében Julie Andrewst, Higgins szerepében Rex Harrisont láthatta a közönség. Lerner egy Megjegyzés című pár sorban kifejti, hogy szerinte Shaw-nak nincs igaza, amikor azt állítja, Eliza Freddyhez megy feleségül, nem pedig Higginshez, és ezért bocsásson meg neki Shaw és az Ég is. Shaw ekkor már hat éve meghalt, úgyhogy nem tudott hozzászólni a dologhoz. Megtette ezt helyette a két változat közös kiadásának előszavában egy bizonyos Richard H. Goldstone, aki szerint a My Fair Lady sokkal rosszabb mű, mint a Pygmalion, ugyanis kevesebb szerepet kap a fonetika, valamint a Higgins és Eliza közötti dialógusok fele eltűnik, hogy lehessen helyette dalolászni. Én ezzel a kritikával indultam neki az 1956-os darabnak, és nagyon meglepett, hogy én abszolút nem úgy látom a dolgot, mint az előszó írója. Azok a jó kis nyelvtörők, amiket Elizának meg kell tanulnia, valahogy több szerepet kapnak, mint a Pygmalionban. Aztán én nem vettem

1913-ban íródott, először Bécsben, majd Londonban mutatták be. Ez utóbbi változatban Elizát Shaw plátói szerelme, Mrs. Patrick Campbell, Higginst Herbert Tree alakította. A darab Shaw saját bevallása szerint a fonetikáról szól, engem ez meglep. Gondolom, mindenki ismeri a történet Audrey Hepburn-féle változatát, de azért pár szóban elmesélem. Adott Eliza Doolittle, a virágáruslány, aki a legalja akcentusban beszéli saját anyanyelvét. Adott Henry Higgins professzor, akinek munkája és hobbija a fonetika, és azt állítja, akármelyik alja lányból, még Elizából is hercegnőt tud faragni hat hónap alatt. Ebben partnere Pickering ezredes, akinek a fonetika szintén mániája, és aki fogadást köt Higginsszel: ha sikerül a kísérlet, akkor minden járulékos költség őt terheli, Higgins és Eliza számára ingyen volt a móka. Higgins faragatlan, nem törődik senkivel és semmivel, csak saját maga érdekli. Pickering ehhez képest képes emberi érzelmek kimutatására, és képes emberszámba venni Elizát is. A hat h

Az egész karácsonyi időszakban, tehát advent elejétől máig, egyetlen karácsonyi filmet sem láttam idén. Végül sikerült rávenni Tomit, hogy nézze meg velem ezt, mert sokaktól hallottam, hogy minden idők legjobb karácsonyi filmje, és különben is megkapta tőlem a harmadik évfordulónkra, csak azóta sem nézte meg. Nos. A film tulajdonképpen majdnem végig tetszett, és nagyon sajnáltam Liam Neesont, amiért átélhette a magánéletében is, milyen a felesége koporsóját cipelni. Jó történeteket találtak ki, jó színészeket válogattak össze, bár Keira Knightleyt nyugodtan ki lehetett volna hagyni, szerencsétlennek összesen egy arckifejezése van, aztán abból gazdálkodik minden jelenetében. A legellenszenvesebb szereplő a titkárnő, egy igazi rosszindulatú liba. Kedvenc szereplőm nem lett. Szóval tetszett a film, egészen a végkifejletig. De ettől a hamisítatlan amerikai happy endtől, ahol együtt vonul az egész város, mert az egyik étterem egyik pincérnőjének kezét meg akarja kérni egy angol, hát ettől é

Amikor itt voltak Andiék, a karácsonyozás után megnéztük. 1976-ban forgatták, krimiparódia. Játszik benne Peter Sellers, Peter Falk, Maggie Smith és Sherlock Holmes is, ez utóbbi esetben nem tudom a színész nevét, és nem is fogok most utánanézni (UPDATE: mint kiderült, nem is Sherlock Holmes, összekeverte, James Cromwell az). A világ legjobb detektívjét, szám szerint ötöt, meghív egy hatodik detektív a kastélyába egy hétvégére, hogy kinyomozzanak egy gyilkosságot, ami még meg sem történt, de majd megtörténik, mégpedig szombaton éjfélkor az ebédlőben. Persze még éjfél előtt beindul a banzáj, de éjfél utánra is marad jó néhány megoldandó rejtély. A rejtély egyébként nem oldódik meg a végén, no de... Nagyon jó film ez, csomó poén van benne. Az egyik kedvencem: - Ölelj át, úgy félek! - Öleld át magad, bébi, most dolgom van! A legjobb karakter szerintem Peter Falké. Minden jelenet nagyon tetszett, csak a vége nem annyira. Azért nézze meg, akinek lehetősége van rá.

egy éve, hogy államvizsgáztam amerikanisztikán. Csak úgy repül az idő. Vízkereszt is van, karácsony hivatalos vége, de nem szedtem le a fát. Nem hullajtja a tűleveleit, viszont nagyon szép, barátságos, úgyhogy maradhat még egy kicsit.