Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július 23, 2011

Amy Winehouse

Kép
Szegény. Én szurkoltam neki. Nyugodjon békében!

Terry Pratchett: The Wee Free Men

Elsőre azt hittem, a cím a WiFi-re szóvicc, de kis utánajárással kiderítettem, hogy nem. Itt lehet részletesen olvasni a valódi Wee Freekről, de annyi a rövid lényeg, hogy ők egy skót felekezet tagjai. A címszereplők a könyv szerint kék manók, akik nagyon gyorsan mozognak, folyton lopnak, felfogásuk szerint a földi élet már a halál utáni élet, skót szoknyát viselnek, és skót akcentusban beszélnek. A történet röviden arról szól, hogy Tiffany Aching, egy kilencéves kislány furcsaságokat fedez fel a családja farmján és környékén: megjelennek ezek a kék manók, eltűnik egy birka (soha nem esett még meg ilyesmi), egy szörny ugrik elő a folyóból, valamint egy fej nélküli lovas is felbukkan. A városba látogató Miss Tick, a boszorkány világosítja fel a kislányt, mivel áll szemben, ráadásul még Tiffany kisöccse, Wentworth is eltűnik. (Tiffany ezt alapvetően nem nagyon bánja, úgyis csak édességért visított álló nap, de mert az anyukája szomorkodik, úgy dönt, visszaszerzi a kölyköt.) Ha véget aka

Helyreigazítás :)

Kép
Aki elhitte nekem, hogy a gránát mint kedvenc ásvány hülyeség, annak most elmondom, hogy tévedtem. Tessék, itt van némi gránát (féldrágakő):
Tényleg nem érzem úgy, hogy mindenbe bele kell kotyognom, de annyit azért szeretnék elmondani nagy sejtelmesen, hogy sok-sok ember szórakozását tönkretenni nem menő. Akkor sem, ha joguk van hozzá.

Csütörtök

Kép
Csütörtökön volt július 21., ráadásul 2011-ben, következésképp ekkor volt a hatodik évfordulónk. Idén még csak nem is terveztünk semmi nagyszabásút (tavaly volt ugye a meghiúsult hajókázás), aztán mégis egész jól sült el az egész. Reggel dolgoztam, aztán könyvtárba mentem, mert még szerdán észbe kaptam, hogy két hete kértem ki egy helyben olvasható könyvet, és csak két hétig őrizgetik a kedvemért. Szerencsére 9-ig tanítok, és fél 10-re odaértem a Ferenciekre, de csak 10-kor lehet bemenni, ami még úgy is nagyon sok idő, hogy kedvességből 9:50-kor beengedett az egyik recepciós. Biztos megsajnált, mert a laptopot is hurcolásztam magammal, és az bazi nehéz. (Michael Moore egyik filmjét nézzük a csoporttal, tök érdekes, csak olyan pofátlanul manipulatív, hogy kedvem lenne odamondogatni a bácsinak.) De a lényeg, hogy megkaptam a könyvet, amit 1876-ban fordított egy Móricz keresztnevű illető. Meg is találtam benne azt az idézetet, amit a második kisregény írónője volt oly drága az egyik fejez

Diplomaosztó

Szerdán Réka diplomaosztóján jártam. Nem tudom, mitől, de olyan nyomott hangulatom volt egész nap, hogy majdnem nem mentem el, de szerencsére tisztában voltam vele, hogy ez nagyon rossz húzás lenne, úgyhogy rávettem magam, és végül az események közepette egész fel is vidultam. Azért az alaphangulatom meglátszik az összes fényképen, ami készült rólam, valami tragédia, komolyan, nem is linkelek egyet sem, remélem, nem is találjátok meg egyiket sem. Négykor kezdődött a Gólyavárban. Amikor megláttam, hogy az új dékánhelyettest osztották be erre az időpontra, nagyon megörültem, a saját diplomaosztómon elhangzott beszédet nem szívesen hallgattam volna meg még egyszer. Ez a hölgy röviden és jól beszélt, aminek duplán örültem. Utána jött az osztás. Szakonként és névsorban haladtunk, és láttam több volt csoporttársamat is, akik most végeztek, plusz egy általános iskolai osztálytársnőmet. Na meg Rékát :) Nagyon csinos volt, nagyon izgult, és nagyon örült, amikor megkapta a diplomát. Az osztás vé

Katáéknál

is jártam, mégpedig ezen a héten kedden. Oda is vonattal jutottam el, szintén tanítás után. 11 körül érkeztem meg, és az állomáson találkoztunk, Kata kijött elém a két gyerekkel. Szépen hazasétáltunk, közben Bencéből ömlött a szó, nagyon sok mesélnivalója volt számomra. Hát, az biztos, hogy régen találkoztunk. Még nem mindig értem, amit mond, de szerencsére Kata segített. Matyi a babakocsiban utazott, de mikor hazaértünk, megállt előttem a konyhában, rám vigyorgott, odafutott, emelte a kezét, hogy vegyem fel, és mikor felvettem, átölelt, és a vállamra hajtotta a fejét. Le sem akart szállni, csak mikor inni kapott. Hát, ez milyen jólesett :) Aztán a két gyerek elvonult játszani, egész jól elvoltak, csak néha fordult elő egy kis visítás. Egy ilyen esetnél benéztem a szobába, hogy mit csinálnak, és azt láttam, hogy Bence igyekszik letépni Matyi fejét fegyelmezés gyanánt. Később mondjuk visszakapta, ráadásul úgy, hogy éppen aludt, de még fel sem ébredt rá. Masszívak ezek a gyerekek, meg pe

Győr

Múlt kedden anyuval elmentünk Győrbe. Szombaton volt az a családi buli, amire csak vasárnap mentünk, mert anyu addigra ért haza, és addigra anyu nagynénje, akit Nénjének hívunk, már hazament. Úgyhogy kedden reggel elmentem tanítani, aztán a hetes busszal negyed óra alatt beértem a Keletibe, és a 10:10-es IC-vel lerobogtunk Győrbe. Az állomásra kijött elénk anyu egyik unokatestvére, és elvitt a felesége boltjába, ahol fonott dolgokat meg gyöngyékszereket árulnak, úgyhogy a téma mindenképpen adott volt: anyu meg Csilla is nagyon szépeket fűznek. Utána megérkeztünk Nénjéhez, akinek lakótársa is akadt idén nyáron: a másik fia most települ haza Portugáliából, ahol kb. 20 évet élt (a gazdasági helyzet miatt úgy látta, itthon még mindig könnyebben tudna boldogulni, mint kint), és mert Veszprémben, ahol dolgozik, még nincs lakásuk, ő meg a felesége ingáznak, a 11 éves kislányuk meg a nagymamájánál tölti az időt. Nagyon aranyos, okos, tisztelettudó és kedves kislány. Lelkesen készül a magyar is

Öt kisregény

Az első elmegy. A második egész jó. A harmadik tragédia. A negyedik tök jó. Az ötödik tragédia. Még 20 oldal, és kész a nyersfordítás, utána jön a keményebb rész, amikor szép magyar szöveg lesz belőle. Egész jól szórakozom közben, még mindig szeretek fordítani. De nem szerettem meg a vámpírokat. Update: Találtam egy tök jó (angol nyelvű) oldalt, ahol nagyon részletes értékeléseket írnak emberek könyvekről, többek közt erről is. Jófajta megerősítés, hogy többnyire 3-4-1-4-1 csillagot osztogatnak az öt kisregényre (abban a sorrendben, ahogy én egy-egy szóban értékeltem őket). És az okosoktól azt is megtudtam, hogy az első kisregény a Vámpírakadémia előtörténete, aminek tökre megörültem. Ennek a sorozatnak egyébként kivettem az első részét a könyvtárból, mert kellenek nekem a "szakkifejezések" fordításai, és egyébként az első 40 oldal alapján többnyire eltaláltam őket. (És nagyon nem jön be a fordítás.) Egyébként mitől népszerűek ezek a vámpíros történetek? Valaki meg tudná magy