Búcsúhétvége
Olyan szentimentális tudok lenni néha. Például Maria Taferlt nem is szeretem, nem szerettem itt lenni, mert nincs itt semmi a bazilikán kívül*, a hotelben nem élveztem a munkát, és még a túraútvonalak is olyanok errefelé, hogy 80%-ban aszfalton haladnak, ami tök béna szerintem. Na jó, a kilátás a Dunára azért gyönyörű. Ehhez képest most van bennem szomorúság amiatt, hogy többet (várhatóan) nem jövök. Mára búcsúebédet terveztünk, lementünk Arstettenbe, abba a helyes kis étterembe, ahol eddig kétszer is voltunk, és nagyon szuper volt. Eredetileg azt terveztem, délután körbesétálom a falut (mind a másfél utcát :D ) búcsúzóul, de sajnos szakad az eső egész nap, úgyhogy ez elmaradt. Nekem az utolsó éjszakám jön, Tominak még van a main kívül négy munkanapja, aztán slussz. De már kedden, a szabadnapján felköltözteti Bécsbe a holmiját :) :) És ha szerencsénk van, csütörtökön mehetünk lakást nézni együtt, aztán már csak reménykedni kell, hogy meg is kapjuk. De jó lenne! Akkor 1-jén megint lehet...