LizaGazdija

A babaszobát ma kifestette Tomi, én meg lestoppoltam a kiságyat, amit egyébként is kinéztünk, csak otthonról nehézkes lenne kijuttatni, itt meg nem lehet kapni, de most egy osztrák oldalra valaki feltette a sajátját, hogy eladja. Utána még a polcokat kell felszerelni, szerezni kell tárolókat, meg kell venni a két kinézett gyerekszőnyeget, és kezdődhet a fészek kialakítása. Juj, de várom! Meg azt is, hogy holnap hazaköltözzünk. Flórával így sem leszek kevesebbet, mint eddig, de nagyon jót fog tenni, hogy a saját lakásunkban leszek, ahol tudok egyedül fürdeni, minden úgy van, ahogy megszoktam, és nem érzem kellemetlennek, ha használok valamit. És lesz megint kakaóóó! Amúgy nem hittem volna, hogy lesz majd olyan, amikor nem veszem zokon, ha letüsszentenek vagy lehánynak. Jó, lehányás még nem volt, csak kétszer is végigbukott a gyerek. De a lényeg, hogy tőle tökre nem veszem zokon, teljesen természetesnek tűnik, hogy ez az anyák sorsa. Már egész gyorsan cserélek pelenkát, és az öltözteté...

Kell a gyerekszobába egy felhúzhatós, zenélő bigyusz, ami Brahms Altatóját játssza. Nekem is volt, imádtam, tönkremenetelig használtam, a.k.a tönkrehasználtam. Találtam egy nagyon aranyosat Flórának, de nem írják, milyen dalt játszik. Írtam az ügyfélszolgálatnak, hogy ezt megkérdezzem, majd aláírtam a nevem, és elébiggyesztettem, hogy Frau, biztos, ami tuti. Órákon belül jött a válasz. Először is nyilván Herr áll a megszólításban, illetve hát Her, a válasz maga pedig az, hogy online rendelésnél sajnos nem választhatom ki, hogy milyen típusú és színű legyen az áru. Először hagyni akartam a francba, majd odamegyek személyesen, aztán meghallgatom a dallamot, de végül csak jeleztem, hogy amúgy a kérdésemre nem sikerült válaszolni, meg ismét odaírtam, hogy Frau, hátha. Értem, hogy mintaválaszokat szúrogatnak be, mi is így dolgoztunk Máltán, de azért arra érdemes figyelni, hogy a válasz pásszoljon a kérdéshez. Customer service at its best.