Házimunka
Ha van valami, amit rettenetesen utálok csinálni, az a házimunka. Alapvetően nem a tevékenységekkel van gondom, hanem azzal, hogy vagy két percig van is látszatja annak, hogy csináltam valamit, aztán ugyanott tartunk, mint előtte. Annyira irritáló, hogy nagyon. Nem tudom, azért van-e, mert most egész nap itthon ülünk, de a porszívózást és felmosást utáltam meg legjobban. Felnyalom az egész lakást kora este olyan 40-50 perc alatt, csillog-villog a padló, majd öt perccel később már ott az első mocsokfolt a konyhában, és reggelre úgy néz ki az egész lakás, mintha végigvonult volna rajta egy sáros lábú elefántcsorda. És nem jövünk be az előszobán túl kinti cipővel, ezért felfoghatatlan számomra ez a dolog. Ennél jobban csak port törölni utálok: letörlöm a port olyan laza másfél-két óra alatt mindenütt, és másnap már szépen látszik az egyenletes porréteg, ami rögvest visszatelepedett a felületekre. Szóval azt utálom a házimunkában, hogy sosem ér véget, nincs legalább egy nap, amikor úgy