Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január 3, 2018

Kupon

Az itteni dm nagyon örül, hogy törzsvásárlói kártyát igényeltem (ez az a kártya, amiből rengeteget őrzök az irattartómban, de szinte soha nem jut eszembe elővenni, meh), ezért a kártya érkezése után hetekkel küldött egy levelet is, benne egy egész oldalnyi szuper kuponnal. A levél ma futott be, a kuponok lejárata 2017. december 30. Hehe. Könnyekig meg vagyok hatva :)

Fordítás

Holnapra terveztem az utolsó húsz oldalt, de már ma legyűrtem, juhú! Ez az utolsó negyven oldal pillanatok alatt eltűnt. Most nagyon örülök, mert ezzel teljesen ledolgoztam a lemaradásomat. Holnap elkezdem az újraolvasást: 146 A4-es oldalt kell kétszer elolvasnom, ez minden bizonnyal menni fog maximum hat nap alatt, de ha ügyes vagyok, akkor öt is elég lesz. Így valószínűleg a határidő előtt két héttel már le is tudom adni, ami azért király, mert eleve kérték, hogy próbáljak meg pár nappal gyorsabb lenni, mint amiben megállapodtunk, mert egy elég népszerű szerző nagyon várt könyvét fordítom éppen, és szeretnék minél előbb megjelentetni. Szóval: juhú!

Egyéb anomáliák

Megjött a friss köteg reklámújság (nem győzzük kidobálni), kivételesen mindet átlapoztam. Aszongya "télvégi kiárusítás", a kapcsolódó akciók első napja 2018. január 2. A tél szerintem három hónapig tart, az első hónap a december. Január 2. annyira tél, hogy még csak tél közepének sem lehet nevezni. De azért télvégi kiárusítás. De miért?

Ittenem, ittenem

A jószándék meg a pokolba vezető út esete. Jóember talál egy bankkártyát, amit valaki az automatában felejtett. A bankkártyán öles betűkkel szerepel a kibocsátó bank neve. És akkor a jóember mit csinál? Lefényképezi a kártyát, Paintben kisatírozza az utolsó négy számjegyet meg a tulajdonos vezetéknevét, majd felcsapja a képet a Facebookra, és a többi jóember lelkesen osztogatni kezdi. Én értem, hogy kisatírozott két adatot is, plusz a háromjegyű biztonsági kód a másik oldalon van, ezért nem is látszik, de ez nekem még mindig nagyon meredek. Tényleg nem lett volna sokkal egyszerűbb besétálni a kibocsátó bank valamelyik fiókjába, és elmesélni, hogy találta ezt a kártyát, juttassák vissza a tulajnak? Ennyire a neten élünk már, hogy első gondolatunk a fényképezzük le és tegyük fel a Facebookra, sokkal értelmesebb és egyszerűbb megoldások már fel sem merülnek? A másik ilyen, amikor valaki személyit talál, és mindenféle satírozgatás nélkül már teszi is fel a róla készült képet, így aztán a n...