Ma volt az utolsó napom. Állati jót activityztünk. Végül Tomi oldotta meg úgy a nyereményeket, hogy tök igazságos legyen az egész. Minden csapat minden tagja csokit kapott. A Haver szelet miatt picit izgultam, meg ne verjenek érte (:P), de aztán pont abból maradt nekem egy szelet (kókuszos), és az derült ki, hogy hihhetetlenül idióta elnevezése ellenére teljesen finom csoki. Huhh, ezt megúsztam. Kaptam véleményeket írásban, mert kértem. Egy dolog van, amit majdnem mindenki ír: beszéljek hangosabban. Pedig már állatira örültem a fejemnek, hogy nem szóltak egyszer sem, mert milyen király vagyok, hogy ilyen ügyesen ordítok, és minden alkalommal torokfájással jöttem el, annyira ordítottam. És basszus, ez még mindig suttogás. Erre valaki valami megoldást tud javasolni? Én feladom, ha nem jön valaki valami zseniális ötlettel. Légyszi-légyszi. A kognitív nyelvészet mestere nagyon fifikásan túljárt azok eszén, akik azt tervezték, hogy orvul nem olvassák el hétfőre a két cikket. Például én is...