LizaGazdija

hogy a pasikkal nem könnyű. Minimálisan vigasztal, hogy nekik sem könnyű a nőkkel.

A héten itt van Nevena anyukája. Nagyon aranyos, kedves, és tud angolul, úgyhogy párszor már beszélgetni is sikerült vele. Ma, amikor hazajöttek a délelőtti városnézésből Nevenával, szélesen mosolygott rám az anyuka, és mondta, hogy hozott nekem valamit. Teljesen megdöbbentem. És őt hozta: Hogy én mennyire meghatódtam! Nagyon jólesett. Annyira aranyos tőle :) Nem tudom, miért kaptam. Szerencsére van rajta használati utasítás, és a szoba legvilágosabb pontjára tettem, szóval remélhetőleg kitart mellettem. Az a poén, hogy amióta kijöttem, nézem a virágboltokat, és próbálom eldönteni, mi legyen az az egy cserepes növény, ami beköltözik mellém, szóval telitalálat ez az ajándék. Én úgy örülök...

Múlt szerdán voltam annál a fogadóirodánál, ahol nem volt ott a főnök, csak a pénztáros, aki mondta, hogy ő még sosem interjúztatott senkit. Azt mondta akkor a lány, hogy nagyon sürgősen keresnek embert, szóval szerinte hétfőn már náluk dolgozom, de a főnök még visszaszól csütörtökön vagy pénteken. Na, hát nem szólt. Mostanáig. Ma felhívott, hogy látja, voltam náluk most hétfőn (múlt szerdán, részletkérdés), tetszett-e a hely, mert ha igen, akkor mikor tudnék kezdeni. Én rámondtam, hogy hétfőn, ezen kicsit meglepődött, de hát a holnapot nem mondhattam, merthogy holnap 1-re hívtak interjúzni egy fejvadászcéghez, ahol egy ingatlanirodába keresnek fordítót (német-angol irányban, 15 órában), és ha az összejönne, az eléggé tetszene. Pénteken kezdeni meg minek, hacsak nem pont péntekre esik 1-je. Hétfőn kezdek tehát, ha addig nem kapok valami jobb ajánlatot. De itt tényleg egy hetet kell dolgozni egy hét alatt, napi 7 órát (elvileg 5 napon), és elég jó kezdőfizetést mondtak. Mármint jóva

Meg kell csinálni a CELTA-t, ha angoltanár akarok lenni Bécsben, nincs mese. Tegnap írtak egy nyelviskolától, hogy nem vehetnek fel, mert minden tanáruknak kell CELTA, de amint lesz olyanom, rögtön szóljak. Még nem tudom, mikor fogom megcsinálni, de legkorábban november közepétől december közepéig. Úgy tervezem, hogy hétköznap otthon leszek (a tanfolyam hétfőtől péntekig tart, naponta 9:30-tól 17:00-ig), és hétvégén leszek itt kint. Azt még nem tudom, egy ilyen fordulatnak mennyire örülne a srác, ha lenne belőlünk valami (tegnap este írt, szeretné folytatni az ismerkedést). A másik lehetőség, hogy kitartok, gyorsan találok egy hétköznapokon végezhető munkát, ahol december végéig maradok, és a januári tanfolyamra iratkozom be. Addig tudnék még gyűjteni, hogy ne a mostani spórolt pénzem nagy része menjen rá, plusz nem kellene két könyv fordításával párhuzamosan végezni a tanfolyamot. Bécsben amúgy sajnos csak részmunkaidős tanfolyam van, négy hónapon át minden héten kedden este és szomba

13 óra, 11-től éjfélig. Egy régebb óta ott dolgozó kolléganővel voltam, plusz bent volt a főnök is. Ő amúgy szinte minden nap ott van, reggel 9-10-re érkezik, éjfélig bent van, ezt kb. három hónapja csinálja, és nem tudom, hogyan éli túl. A kollégák mind magyarok, ami a tanulási folyamatot éppen könnyíthetné is, ha a betanító kolléganő tanítana, de nem tanít, hanem meglepődik, hogy nem tudom, mi az 1/8-os bor, vagy hogy nem ismerem a kávéfőzőt (az, amin Tominál kellett kávét főzni, tök máshogy működött, és én azt gondoltam, ez is olyasmi, de nem - konkrétan nem tud eszpresszót meg hosszú kávét főzni, hanem önti, önti a vizet a kávéra, aztán amikor már szerintem eszpresszó, kikapom alóla a csészét). Az is szép volt, amikor egy vendég egy csomószor visszahívott minket, mert először az egyik kaját nem találta a kiszállított csomagban, aztán az meglett, de nem volt meg egy másikhoz a rizs és a saláta, ami amúgy nem is járt neki, mert az csak a menühöz járt, ő meg nem menüt rendelt, végül k

hogy Göncz Árpád meghalt, nem jó :( Szép, hosszú élete volt, de akkor is...