13 óra, 11-től éjfélig. Egy régebb óta ott dolgozó kolléganővel voltam, plusz bent volt a főnök is. Ő amúgy szinte minden nap ott van, reggel 9-10-re érkezik, éjfélig bent van, ezt kb. három hónapja csinálja, és nem tudom, hogyan éli túl. A kollégák mind magyarok, ami a tanulási folyamatot éppen könnyíthetné is, ha a betanító kolléganő tanítana, de nem tanít, hanem meglepődik, hogy nem tudom, mi az 1/8-os bor, vagy hogy nem ismerem a kávéfőzőt (az, amin Tominál kellett kávét főzni, tök máshogy működött, és én azt gondoltam, ez is olyasmi, de nem - konkrétan nem tud eszpresszót meg hosszú kávét főzni, hanem önti, önti a vizet a kávéra, aztán amikor már szerintem eszpresszó, kikapom alóla a csészét). Az is szép volt, amikor egy vendég egy csomószor visszahívott minket, mert először az egyik kaját nem találta a kiszállított csomagban, aztán az meglett, de nem volt meg egy másikhoz a rizs és a saláta, ami amúgy nem is járt neki, mert az csak a menühöz járt, ő meg nem menüt rendelt, végül k...