Joci kétségbeesetten kérte a facebookon, hogy valaki vigyen el neki két papírt A pontból B pontba, illetve C pontból D pontba, mert ő külföldön van, viszont ez meg rohadt sürgős. Még pénteken reggel kérte, de mire elolvastam, addigra már esélytelen volt, hogy a TO zárása előtt elintézzem a dolgot, ezért felajánlottam, hogy ma elintézem neki. Gondoltam, egy füst alatt elintézem a saját TO-s dolgaimat is, hát ez nem jött össze. Az órám után elsétáltam az egyetemre, ahol Elvirához a következő szöveggel állítottam be: "Jó napot kívánok! D. J. kérte, hogy jöjjek be önhöz, mert van itt egy papírja, amit le kellene adnom a TO-n, de azt nem tudom, pontosan milyen papír, vagy erről ön tud-e, mert ezt már nem sikerült megbeszélnünk.", és vártam, hogy elkezd üvölteni, esetleg megver, amilyen kedves hölgy ő. De nem. Mondjuk baromi furán nézett rám, de aztán odasétált a kis pigeon hole-okhoz (nem egészen azok, de most mindegy), és kivette onnan Joci papírját. Nagyon hálásan köszöntem a ke
