Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus 29, 2011

Matyi

ma kétéves. Boldog születésnapot, Matyika!

You gotta love Castle :)

Castle: What's the strangest pet you ever had? Beckett: You.

That's why I love English

Kép
       

Tihany, 2011. augusztus 25-27., első nap

Csütörtökön reggel még tanfolyamzárót írattam, aztán ketten két időpontban mindenfélét bedobáltunk a bőröndbe (meg is lett az eredménye), aztán fél 12 körül elindultunk. Marci a lábamnál ült, és egészen jól bírta a strapát. A lábamat leterítettem azzal a cuccal, amit még Liza szőrhullatása miatt vettünk, plusz terítettem a térdemre-combomra némi papírtörlőt, mert a kutya autókázáskor jobban nyáladzik, mint Hooch . Az meg nem kis szó. Balatonfüredig minden rendben volt, akkor a kutya elkezdte húzni a száját, majd belecélzott az elé tartott szatyorba, és hányt. Balatonfüredtől Tihany még 7 km, csak mondom. Először a vendéglátónk, Eszter boltjába mentünk, mármint abba a boltba, ahol dolgozik. Ez egy régiségbolt. Itt megkaptuk a kulcsokat, majd elmentünk a házhoz. Hatalmas telken hatalmas ház, Eszter egy leválasztott szoba-fürdőben lakik, mi a többi részt használtuk, és a konyhában napi kétszer találkoztunk. Érkezéskor a kutya mindjárt azzal nyitott, hogy a házigazdánk két macskája közül a

Tihany, 2011. augusztus 25-27., második nap

Kép
A reggel fél 6-kor azzal kezdődött, hogy a kutya odaült az ágyunk elé, és arccal a konyha felé fordulva ugatásba kezdett. Gondolom, akkor jöhetett be Eszter kávézni, de ez akkor annyira nem érdekelt, úgyhogy megkértem Marcit, hogy gyorsan fogja be a száját, és hagyjon minket békén. Így is tett, legközelebb hétkor jött oda képen nyalni. Onnantól meg félóránként. De azért csak fél 9-kor mondta, hogy most már tényleg eleget aludtunk, engedjük ki a kertbe, és ekkor már célt is ért. Reggeli után elvittük sétálni, lementünk a Belső-tóhoz. Ott lehet kutyát fürdetni, de Marcit nem izgatta ez a lehetőség, és mivel ember ott nem mehet vízbe a kékalga miatt, nem is erőltettük a dolgot. Körbesétáltuk a tavat, közben a kutya úgy elrohant tőlünk, hogy nem is mindig láttuk, és ordíthattunk, fütyülhettünk neki, nagy ívben tojt ránk. Engedélyt kértem Tomitól, hogy amennyiben még valaha viszontlátjuk a kutyát, megverhessem, ezt meg is kaptam, de aztán mégsem bántottam. Csak megfogtam a fejét, felemeltem

Tihany, 2011. augusztus 25-27., harmadik nap

Kép
Most már csak 6-kor próbálkozott először a kutya, de megint ki kellett bírnia fél 9-ig, mert az a szomorú nagy helyzet, hogy bármit szokott is meg fél év alatt, én biztosan nem fogom őt hajnalban sétálni vinni, pláne nem szombaton, no pláne nem nyaraláskor. Egyébként simán meg fogja szokni az új rendszert, ez ebből a két napból is látszik. Úgy egy-két hétre becsülöm az átálláshoz szükséges időt. Reggeli után a barátlakások keresésére indultunk. Eszter mondta, hogy akkor, amikor ő megvette a telket 42 éve, még vezetett hozzájuk a telek végéből egy ösvény, csak aztán a szomszéd lezárta az odafelé vezető utat egy sorompóval meg némi kerítéssel, pedig 3 perc alatt le lehetett oda ereszkedni. Így viszont 3 órát kirándultunk. Ez a nem semmi. Viszont mielőtt még bárki is azt hinné, hogy ez panaszkodás, hozzáteszem, hogy nem az, mert tök jó volt, gyönyörű a kilátás, és egyébként is szeretek kirándulni. A kutya csak a szokásosat hozta: elrohangált, percekig nem jött elő, és tojt ránk. Akkor röh