Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: február 5, 2013

Szomszéd bolt

"A szomszéd bolt bejárata a szomszéd boltban van." Ez a kiírás díszeleg a körút egyik üzletén. Jókat mulatok rajta, ahányszor csak elhaladok előtte. Mondjuk olyan néha nálunk is előfordul, hogy az utcáról nyíló üzletet keresgélő emberekkel találkozom a lépcsőházban, illetve a postaládáknál, annál feljebb szerencsére nem szoktak jutni idegenek. Ez azért vicces, mert egy optikát keresnek ilyenkor nagy elánnal, és egyszer, amikor felvilágosítottam egy nénit, hogy az az üzlet a kaputól kb. öt méterre van, meg is jegyezte nevetve: "Úgy látszik, tényleg rám fér egy szemüveg." Szeretem az öniróniát :)

Poén

Életemben először van bérletem szoláriumba. 15 alkalmas. Ez a nem semmi. Az edzőterem kuponjának része volt, nem lehetett azt választani, hogy nem kérem. Azért elképzeltem, amint szolizni kezdek. Én, aki télen vagyok olyan barna, mint más az egész nyáron át tartó napozás után. Nem tudom, mitől van nekem ilyen bőröm, de egy biztos: szolizni nem fogok mellé. Azért vicces, hogy most ott a táskámban a bérlet :) Ugyanitt: érdekelne, mások szerint is menő-e, ha valaki edzés közben az okostelefonját nyomkodja, azon belül a facebookot. Csak mert van a csoportban egy lány, aki rendszeresen csinálja, és nagyon menőnek érzi tőle magát. Szerintem legalábbis furcsa. De lehet, hogy én vagyok furcsa.

Napi vegyes

1. Tegnap fordult elő velem először, hogy elaludtam munkába menős napon. Fél 9-kor kezdem az órát, és 7:58-kor pattant ki a szemem. Egy "Úúú... Basszus!" felkiáltás után gyorsan összekaptam magam meg a gondolataimat, így semmit nem hagytam itthon, viszont pontban fél 9-kor megérkeztem a csoportomhoz. Az kicsit bosszantott, hogy még ilyen vész esetén is negyed óra kellett a felpörgéshez, de lényeg, hogy nem lett belőle baj. Most viszont kicsit félek, mert ha a dupla ébresztőm mellett is el tudtam aludni egy teljes órával, valami nem stimmel. 2. Tomi szokta mondani, hogy olyan vagyok, mint egy macska, hiába nem szeretem különösebben a macskákat. Igaza volt. Mostanában többször éreztem határozottan, hogy úgy reagálok valamire, mint egy macska: szép lassan feláll a hátamon a szőr, és nagyon sokára múlik el ez az érzés, és tudok végre megnyugodni. Sajnos bőven van alkalmam tapasztalni ezt egy tanítványom jóvoltából, aki minden órán előrukkol valami újabb furcsasággal. Múltkor, a