Murphy és a vas
Úgy örültem, amikor december végén elfogyott végre az a nyüves vastabletta. Éhgyomorra kellett szedni, és mellé nem lehetett tejterméket bevinni, ami azért jó, mert a reggelim egy gluténmentes, sajtos melegszendvics és egy bögre kakaó most már időtlen idők óta, és nagyon nehezen tudtam bármi olyat kitalálni helyette, amit kívánok. Próbáltam inkább a rendes kelés előtt 2-3 órával megébredni annyira, hogy bevegyem a tablettát, hogy mire felkelek, reggelizhessek normálisan. Elég kényelmetlen volt, nem is mindig sikerült. Ráadásul a vas mellékhatásai sem lopták be magukat a szívembe. Szóval volt öröm, hogy végre elfogyott a 30 darab. Erre a kórházban, amikor kiengedtek, felírtak egy 100 darabosat. Murphy meg teli szájjal röhög, szinte látom magam előtt. Remélem, legalább a vérképem rendbe jön laza három hónap alatt, különben morcos lennék.