LizaGazdija

- Egy csomót haladtam az egyetemi dolgaimmal, miután két órával előbb hazaértem, mint terveztem. - Elmentem korizni. Mivel súlyosan be vagyok zombulva, először arra gondoltam, mégis átugrom ezt a napirendi pontot (múlt pénteken döntöttem el, hogy ma megyek), de aztán megnéztem a Műjég honlapját, és azt láttam, hogy az utolsó hétre való tekintettel 1200 helyett csak 900 Ft a belépő, és hát ez meggyőzött. Nagyon-nagyon jó volt. Most már egészen jó tempóban tudtam suhanni, 60 percet töltöttem a jégen, 30 kört mentem, és csak 3 alkalommal estem el, szóval teljesen büszke vagyok magamra. Az első esésnél az volt, hogy megbotlottam megint a kori recéiben, a másodiknál két lány andalgott velem szemben (?! ezt meg hogy?!) kézen fogva, és nem tértek ki előlem, pedig ők nem most tanulnak, én meg nem tudtam kitérni, aminek a vége az lett, hogy estem egy hatalmasat, amikor megpróbáltam irányt váltani. Erre vihogtak, majd elkoriztak. Kész. A harmadik esetet nem értettem: egyik pillanatban még suha

Van Amerikában egy szervezet, talán APA, mint American Parents' Association, egy ilyen szülőegylet, akiken csomót röhög a comment:com blog a kommentelőkkel együtt, mert olyan állatságokon akadnak ki, és olyan állatságokat javasolnak, hogy ép embernek olyanok nem is juthatnának eszébe. Mindig az a konklúzió a róluk szóló cikkek végén, hogy hát igen, a hülye amerikaiak. Örömmel jelentem, felvettük a versenyt a hülye amerikaiakkal! Gyönyörködjetek ti is: http://hvg.hu/itthon/20130220_Csak_hazas_gyerekes_ember_tanithasson_erk UPDATE: Egy tévéinterjú hatására a szervezet vagy egyesület vagy mi elnöke úgy döntött, visszavonják a javaslatot.

1. Mint megállapítottam, most már sokkal jobb a szolgáltatás színvonala a kettes metró vonalán: lehet választani, hogy olyan metrón szeretnénk utazni, ami kigyullad, vagy olyanon, ami műszaki hiba miatt nem közlekedik. Komolyan nem értem, milyen szoftver megy ezeken az új metrókon, hogy gyakorlatilag nincs nap, amikor gond nélkül lemennének a műszakok. Hihetetlen. 2. Még amikor Choiék hazamentek, azaz kb. egy hónapja, megbeszéltük, hogy én ma reggel 10-kor szolgálatra jelentkezem az ő lakásukban az új családnál, akik előző nap költöznek be. Írtam tegnap Choinak a facebookon, szerinte odamenjek-e, miután se sms-t, se hívást nem kaptam a családtól, egyáltalán tudnak-e rólam. Choi nagyon-nagyon rendes, két óra múlva már vissza is írt, hogy persze, menjek, hiszen ezt beszélte meg velük is, velem is. Gondolkodtam, mi legyen: ha odamegyek, és nem tudnak rólam, az ciki, de ha nem megyek oda, és ők várnak, akkor azzal sikerül szépen bemutatkozni, valamint Choit is égetem, hogy annyit áradozo